Iskolaorvos: Dr. Kovács Katalin
Védőnő: Pezenhoffer Tímea
Rendelési napok: péntek
Elérhetőség: 1-3637421
Munkánkat
– 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről)
– 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet (Az iskola-egészségügyi ellátásról)
– 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 5. és 15. §. Alapján (A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésről)
iránymutatásai alapján végezzük.
Munkánk részét képezi:
- oltások megszervezése, lebonyolítása, adminisztráció
- tisztasági vizsgálat
- orvosi vizsgálatok, védőnői szűrések: 2,4,6,8. osztályban, illetve az 1 osztályban (testsúly, magasság, látás, színlátás, hallás, vérnyomás)
- gondozott tanulók nyomon követése, tanácsadás
- kiszűrt tanulók beutalása, utánkövetése
- akut beteg ellátás
- testnevelési csoportbesorolás készítése, felmentés
- egészségfejlesztés, egészséges életmódra nevelés, tanácsadás
- járványügyi feladatok
Oltások:
Életkorhoz kötött kötelező oltások lebonyolítása történik két évfolyamon.
- osztály:
- MMR kanyaró, rubeola, mumpsz elleni védőoltás.
Tájékoztató MMR védőoltás esedékességéről
(A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésről szóló többszörösen módosított 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 5. és 15. §. alapján)
Tisztelt Szülő/Gondviselő!
Értesítem, hogy ………………………….…………….…….nevű gyermeke,
születési helye és ideje:……………………………………………………….
.tartózkodási címe:…………………………………………………………………………
MMR emlékeztető védőoltásra kötelezett.
Az oltás helye:……………………………………………………………………….
Az oltás időpontja:…………………………………………………………………..
Oltóorvos:……………………………………………………………………………
Kérem, szíveskedjék gyermeke Oltási könyvét és a tájékoztatásról szóló igazoló szelvényt az iskola-védőnőhöz eljuttatni!
Ha bármilyen okból a fenti időpontban a gyermeke nem tud megjelenni az oktatási intézményben, illetve ha a gyermeke a védőoltást már megkapta, vagy a védőoltás alól végleges mentességet kapott, akkor ezt kérjük igazolni.
Tájékoztatom, hogy amennyiben gyermeke kötelező védőoltása, megalapozott orvosi indok nélkül, többszöri értesítés ellenére elmarad, akkor az ÁNTSZ illetékes kistérségi intézete a védőoltás beadását határozattal rendeli el.
Fontos, hogy még az oltás előtt tájékozott legyen! A védőoltással kapcsolatos fontosabb tudnivalók:
Aláírásommal igazolom, hogy az MMR védőoltásról szóló tájékoztatást, valamint az oltóhelyen való megjelenésről szóló értesítést megkaptam és átvettem:
Dátum:……………………………..
………………………………………………….
Szülő aláírása
A vírusok okozta, cseppfertőzéssel terjedő fertőző gyermekbetegségek közül – a kanyaró, a mumpsz, a rózsahimlő – megbetegedések megelőzése céljából Magyarországon, az általános iskolák 6. osztályát végző gyermek, illetve az adott évi Védőoltási Módszertani Levélben meghatározott korcsoport MMR emlékeztető védőoltásra kötelezett.
A kanyaró (morbilli, M) 9-10 napos lappangási idő után lázzal, köhögéssel, huruttal és kötőhártya-gyulladással kezdődik, majd pár nap múlva a fül mögött kezdődő és az egész testen végigvonuló kiütések lépnek fel. Súlyos betegség, mely könnyen átvihető egyik emberről a másikra.
A járványos fültőmirigy gyulladás (mumpsz, M) 2-3 hét lappangási idő után lázzal és az egyik, majd a másik oldali nyálmirigy duzzanatával jár. Fiúknál a betegség szövődményeként jelentkező heregyulladás súlyos következményekkel járhat.
A rózsahimlő (rubeola, R) lappangási ideje 2-3 hét. Gyermekeknél enyhe formában zajlik, láz apró kiütések, tarkótáji nyirokcsomó duzzanat formájában. A terhesség első harmadában átvészelt fertőzés következménye lehet az ún. veleszületett rubeola (fejlődési rendellenességekben jelentkezik).
Az oltóanyag, élő gyengített kanyaró, rózsahimlő és mumpsz vírusokat tartalmaz. A természetes fertőzéshez hasonló módon hat a védekező-rendszerre. Általában az 5-12. nap között ún. oltási betegség léphet fel lázzal, kiütéssel, esetleg nyálmirigy duzzanattal. A tünetek sokkal enyhébbek, mint a természetes betegségnél észleltek és 1-2 napnál nem tartanak tovább. A lázas állapot gondos megfigyelést és folyamatos lázcsillapítást igényel.
A védőoltást követő reakciókról tájékoztassa a gyermeke oltását végző orvost!
Dátum:…………………………….
……………………………………
- Iskola-védőnő
Iskola-védőnői szolgálat neve: ………………………………………………………………. címe: …………………………………………………………………………………………………..
telefonszáma: ………………………………………………………………….
- dTap torokgyík, tetanusz, szamárköhögés elleni védőoltás.
Tájékoztató dTap védőoltás esedékességéről
(A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésről szóló többszörösen módosított 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 5. és 15. §-a alapján)
Tisztelt Szülő/Gondviselő!
Értesítem, hogy ………………………….…………………….nevű gyermeke,
születési helye és ideje:………………………..……………………………….
tartózkodási címe:…………………………………………………………………………..
dTap emlékeztető védőoltásra kötelezett.
Az oltás helye:…………………………………………………………………
Az oltás időpontja:…………………………………………………………….
Oltóorvos:……………………………………………………………………
Kérem, szíveskedjék gyermeke Oltási könyvét és a tájékoztatásról szóló igazoló szelvényt az iskola-védőnőhöz eljuttatni!
Ha bármilyen okból a fenti időpontban a gyermeke nem tud megjelenni az oktatási intézményben, illetve ha a gyermeke a védőoltást már megkapta, vagy 1 éven belül sérülés miatt Tetanusz oltást kapott, vagy a védőoltás alól végleges mentességet kapott, akkor ezt kérjük igazolni.
Tájékoztatom, hogy amennyiben gyermeke kötelező védőoltása, megalapozott orvosi indok nélkül, többszöri értesítés ellenére elmarad, akkor az ÁNTSZ illetékes kistérségi intézete a védőoltás beadását határozattal rendeli el.
Fontos, hogy még az oltás előtt tájékozott legyen! A védőoltással kapcsolatos fontosabb tudnivalók:
Aláírásommal igazolom, hogy a dTap védőoltásról szóló tájékoztatást, valamint az oltóhelyen való megjelenésről szóló értesítést megkaptam és átvettem:
Dátum:……………………………..
………………………………………………….
Szülő aláírása
A védőoltás 3 súlyos betegség, a torokgyík (Diftéria, d), a merevgörcs (Tetanusz, T) és a szamárköhögés (Pertusszisz, ap) ellen a szervezetet emlékezteti – az alapimmunizálás keretében csecsemő és kisgyermekkorban kapott oltások révén – az ellenanyag termelésre. A megbetegedések megelőzése céljából Magyarországon, az általános iskolák 6. osztályát végző gyermek, illetve az adott évi Védőoltási Módszertani Levélben meghatározott korcsoport dTap emlékeztető védőoltásra kötelezett.
A torokgyík, baktérium okozta fertőzőbetegség. A kórokozó főleg a légutakat, néha a bőrt támadja meg. A torokban, rendszerint a mandulákon, ritkán a gégében, vagy más nyálkahártyákon, esetleg a bőrön tapad meg és vaskos szürkés lepedéket hoz létre. Súlyos légzési nehézséget és esetenként fulladást okoz. A baktérium toxint (mérget) is termel, ami idegrendszeri károsodást, szívbetegséget, sőt még halált is okozhat.
A merevgörcs igen súlyos, magas halálozással járó betegség. A kórokozó földdel szennyezett seben keresztül jut be a szervezetbe és ott toxint (mérget) termel. A toxin súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek.
A szamárköhögés kínzó köhögéssel, húzó, hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség, mely a légúti váladékcseppekkel terjed. Az anyától származó védelem bizonytalan, ezért az egészen fiatal oltatlan csecsemők is megbetegedhetnek. Az utóbbiak között van a legtöbb haláleset a légúti és az idegrendszeri szövődmények következtében.
Az oltás helyén fellépő bőrpír duzzanat beavatkozás nélkül megszűnik. Jelentkezhet láz, hányás, hasmenés, nyugtalanság. A lázas állapot gondos megfigyelést és folyamatos lázcsillapítást igényel. A tünetek tartós fennállása esetén haladéktalanul jelentkezni kell az oltóorvosnál!
Dátum: ………………………………………………………….
………………………………………
- Iskola-védőnő
Iskola-védőnői szolgálat neve: ………………………………………………………………….. címe: ……………………………………………………………………………………………………
telefonszáma: ………………………………………………………………….
VII. osztály:
– Engerix B B. típusú májgyulladás elleni védőoltás.
Tájékoztató Hepatitis B védőoltás esedékességéről
(A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésről szóló többszörösen módosított 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 5. és 15. §. alapján)
Tisztelt Szülő/Gondviselő!
Értesítem, hogy ………………………….…………….…….nevű gyermeke,
születési helye és ideje:……………………………………………………….
tartózkodási címe:…………………………………………………………………………
Hepatitis B védőoltásra kötelezett.
Az oltás helye:……………………………………………………………………….
Az oltás időpontja:…………………………………………………………………..
Oltóorvos:……………………………………………………………………………
Kérem, szíveskedjék gyermeke Oltási könyvét és a tájékoztatásról szóló igazoló szelvényt az iskola-védőnőhöz eljuttatni!
Ha bármilyen okból a fenti időpontban a gyermeke nem tud megjelenni az oktatási intézményben, illetve ha a gyermeke a védőoltást már megkapta, vagy a védőoltás alól végleges mentességet kapott, akkor ezt kérjük igazolni.
Tájékoztatom, hogy amennyiben gyermeke kötelező védőoltása, megalapozott orvosi indok nélkül, többszöri értesítés ellenére elmarad, akkor az ÁNTSZ illetékes kistérségi intézete a védőoltás beadását határozattal rendeli el.
Fontos, hogy még az oltás előtt tájékozott legyen! A védőoltással kapcsolatos fontosabb tudnivalók:
Aláírásommal igazolom, hogy a Hepatitis B védőoltásról szóló tájékoztatást, valamint az oltóhelyen való megjelenésről szóló értesítést megkaptam és átvettem:
Dátum:……………………………..
………………………………………………….
Szülő aláírása
A védettség kialakulásához 2 oltásra van szükség. A második oltás az első oltást követően 6 hónap múlva esedékes.
Hepatitis B vírus (HBV) vérrel, szövetnedvekkel, váladékokkal (ondó, hüvelyváladék, nyál) parenterálisan terjed. Ez határozza meg az elsődleges terjedési módokat: szexuális út, vér, vérkészítmények, vérrel, szövetnedvekkel, váladékokkal szennyezett orvosi eszközök, műszerek alkalmazása, szerv-, szövetátültetés kapcsán, intravénás kábítószer-élvezők közös tű-fecskendő használata esetén.
Lappangási idő: 45–180 nap, leggyakrabban 60–90 nap.
Fontosabb tünetek: Lassan kezdődik, rendszerint láz nélkül. A betegnél fáradtság, ízületi fájdalmak, étvágytalanság jelentkezik, majd ezt követően a sárgaság. A fertőzés krónikussá válhat. A krónikus fertőzés kialakulásának kockázata annál nagyobb, minél korábbi életkorban következik be a fertőződés. Késői következménye a májcirrhosis és a májrák.
Az oltás helyén fellépő bőrpír duzzanat beavatkozás nélkül megszűnik. Jelentkezhet láz, hányás, hasmenés, nyugtalanság. A lázas állapot gondos megfigyelést és folyamatos lázcsillapítást igényel. A tünetek tartós fennállása esetén haladéktalanul jelentkezni kell az oltóorvosnál!
Dátum:…………………………….
……………………………………
- Iskola-védőnő
Iskola-védőnői szolgálat neve: ………………………………………………………………. címe: …………………………………………………………………………………………………..
telefonszáma: ………………………………………………………………….
Tisztasági vizsgálat:
A tanév során 3 alkalommal, szeptember, január és május hónapban történik.
A fejtetű és a fejtetvesség elleni védekezés gyermekközösségekben:
A fejtetvesség leggyakrabban a különböző gyermekközösségekben (elsősorban az óvodákban és általános iskolákban) fordul elő, világszerte. Leginkább a 3-12 éves korosztály érintett. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a fejtetvességgel kapcsolatos legfontosabb ismereteket és a védekezés lehetőségeit. Ártalmuk elsősorban a vérszíváskor a szervezetbe jutó anyagok miatt kialakuló viszketés és ennek következményeként a vakarózás, amely felsebzi a bőrt és így másodlagos bőrgyulladáshoz vezethet. A fejtetű fertőző betegséget nem terjeszt.
MEGJELENÉS, ÉLETMÓD:
A fejtetű (Pediculus humanus capitis) szárnyatlan, szürke-világossárga kültakarójú, vérrel teleszívott állapotban piros, később feketés színű, 2,5-4,5 mm nagyságú, ovális alakú rovar. Feje ötszög alakú, csápjai rövidek, szájszerve a vérszívásra módosult szipóka.
A petéből (más néven serkéből) 7-8 nap múlva kikelő lárvát két további, fokozatosan növekvő nagyságú lárvastádium követi, végül az utolsó vedléssel jelennek meg az ivarérett, szaporodóképes tetvek. Minden lárvaalak és a kifejlett tetű is kizárólag emberi vérrel táplálkozik, naponta 6-12 alkalommal. Fejlett kapaszkodási ösztönük van, karmaik bicskaszerűen csukhatók vissza a lábszárra, így vér-szívás idején szinte letéphetetlenül rögzítik magukat.
Kifejlett fejtetű:
Ovális alakú serkéit erős cementanyaggal, szorosan a hajszálak tövéhez ragasztja. A legtöbb serke rendszerint a halánték- és tarkó-tájon található. Megfigyelések szerint a nőstények a serkék túlnyomó többségét a hajszálak eredési helyétől számított első 6 mm-es szaka-szára helyezik. A 2 mm-nél rövidebb haj alkalmatlan a fejtetű meg-telepedésére. Mivel a haj havonta kb. 1 cm-t nő, ezért a serkék fejbőrtől való távolságából a fertőzés kezdetére következtetni lehet. Általában egy-egy fejen – az elhanyagolt állapotú tetvesség kivételével – ritkán van 5-10 db kifejlett tetűnél több.
TERJEDÉS:
A fejtetű elsősorban közvetlen érintkezés útján terjed, leggyakrabban úgy, hogy játék közben (pl. fejek összedugásával, birkózással, sugdolózással) a gyerekek feje egymáshoz ér. Azonban egyik személyről a másikra bizonyos, közösen használható tárgyakkal (pl.: sapkával, fésűvel, hajkefével) is átvihető. Fontos hangsúlyozni, hogy nem csak a gyermek-közösségekben, hanem a családtagok között is könnyen terjedhetnek, „cserélődhetnek” a tetvek: a gyermekektől a szülők, a testvérek és az egyéb családtagok is fertőződhetnek, akik a fejtetűt megint továbbadhatják (esetleg a már időközben tetvetlenített gyermeknek, aki így ismét fejtetves lesz!). A terjedési mechanizmus ismerete a célzott és hatékony védekezés elengedhetetlen feltétele!
FELDERÍTÉS:
Fejtetvesség gyanúja esetén célzott felderítést kell végezni a haj átvizsgálásával. A fejtetű serkéit elsősorban a fülek körüli területre, valamint a tarkótájékra helyezi.
Rendkívül fontos, hogy a vizsgálat kellően alapos legyen, mivel az esetek jelentős részében csak néhány tetűegyed van jelen a hajzatban. Aktív tetvesség esetén, gondos vizsgálattal serkét és mozgó alakokat (lárvákat, imágókat) egyaránt felfedezhetünk. Mivel a mozgó alakok (lárvák, imágók) a kereséskor könnyen eltűnhetnek a hajszálak között, ezért érdemesebb a hajszálakhoz rögzített, kb. 1 mm hosszúságú, könnycsepp alakú serkéket keresnünk. A serkét a fehér és piszkos sárga közötti szín jellemzi, míg az élő tetvek színe – a fogyasztott vértáplálék mennyiségétől függően – a világossárga és a sötét bordó között változhat. Gyakorlatlan vizsgáló számára a serkék és a hajban található korpa egymástól való elkülönítése gondot okozhat, azonban a serke eltávolítása mindig sokkal nehezebb, mint a korpadaraboké. Az életképes serke (tehát az a pete, amelyben embrionális fejlődés zajlik) a két köröm között összenyomva pattanó hangot ad, míg az elpusztult, illetve üres serketoknál ez már nem tapasztalható.
A szűrővizsgálat menete a következő: (1) A hajból távolítsunk el mindent (pl. hajgumit, hajcsatot, hajráfot stb.), ami a kifésülést zavarhatja. (2) A hajat lazán szét kell bontani és elsősorban a fülek körüli területet, valamint a tarkótájat kell átvizsgálni. A vizsgálatot megfelelő világítás mellett, nagyító segítségével végezzük. Használjunk sűrű fogazatú (0,2-0,3 cm fogtávolságú), ún. tetűfésűt, azzal ugyanis biztosabban azonosítható a fertőzöttség a pusztán szabad szemmel történő vizsgálathoz képest. A sűrűfésű használatát megkönnyíti, ha a haj enyhén nedves.
IRTÁS:
Az elpusztításukra alkalmas tetűirtó szerek a gyógyszertárban, esetleg a drogériákban vásárolhatók meg. A megvásárolt irtószert minden esetben a címkén lévő használati utasítás szerint, nagy gondossággal alkalmazzuk! A címkén feltüntetett hatás kizárólag az Országos Tiszti főorvosi Hivatal által engedélyezett, OTH engedélyszámmal ellátott, az Országos Epidemiológia Központ által hatástani szempontból bevizsgált tetűirtó szerek esetén garantálható.
- (1) Hajmosás nélküli, egyszeri kezeléssel használható szer
Erre a PEDEX tetűirtó hajszesz alkalmas, amivel a hajas fejbőrt és a hajat gondosan át kell nedvesíteni. A felvitt készítményt megszáradásig (kb. 5-15 perc) hagyjuk a hajon. A behatási idő alatt a mozgó tetvek és a serkék is elpusztulnak. Célszerű a tetűirtó szert a következő hajmosásig a hajon tartani.
- (2) Hajmosással, egyszeri kezeléssel használható szerek
Az erre alkalmas tetűirtó készítmények alkalmazási módja eltérő. ● A NIX tetűirtó szer felhasználásakor, a kezelés előtt a szokásos módon, samponnal mossunk hajat, majd alaposan öblítsük le és töröljük meg úgy, hogy nedves maradjon. A tetűirtó szert juttassuk a nedves hajra olyan mennyiségben, hogy az a hajat és a hajas fejbőrt teljesen beborítsa. A készítményt 10 perc múlva gondosan öblítsük le. ● A NOVOPED tetűirtó hajszesz alkalmazásakor a készítménnyel a száraz hajat és a hajas fejbőrt (különös figyelemmel a fül mögötti és a tarkótáji területre) gondosan nedvesítsük át, majd száradás után hagyjuk legalább 6 órán(!) keresztül a fejen. A hosszú behatási idő miatt a kezelést célszerű lefekvés előtt elvégezni. Ezt követően a szokásos módon, samponnal mossunk hajat. A kezeléstől elpusztult tetveket és serkéket, hajmosás után, a még nedves hajról távolítsuk el.
- (3) Hajmosással, többszöri kezeléssel használható szer
A PARASIDOSE tetűirtó sampon felhasználásakor a hajat nedvesítsük be, majd a samponnal mossunk hajat, és a képződő habot hagyjuk a hajon 3 percig. Ezt követően a habot bő vízzel mossuk le, és a hajat szárítsuk meg. Mivel a tetűmentesség e készítmény esetén kizárólag többszöri hajmosással biztosítható, ezért még két alkalommal (először 3-4, majd másodszor 7-8 nappal az első kezelés után) a tetűirtó samponnal végezzünk ismételt hajmosást.
Minden készítmény alkalmazásakor betartandó:
Ügyelni kell arra, hogy a tetűirtó szer ne kerüljön a szembe, mert kötőhártya-gyulladást okozhat. A gyermek csukott szemét vattával kell védeni, és amennyiben mégis véletlenül a szembe jut, vagy a nyálkahártyára kerül, bő, tiszta vízzel el kell távolítani. Kisebesedett bőrfelületre nem szabad alkalmazni.
A tetűirtó szeres kezeléstől elpusztult serkéket a gyermek hajáról távolítsuk el, ugyanis a serkementesség jelzi, hogy a kezelés során gondosan jártunk el. Mivel a serkék a hajszálakhoz cementszerű anyaggal rögzülnek, az elpusztult serkék eltávolítása gyakran nem könnyű. Az elhalt serkék eltávolítását ecetbe mártott sűrűfésűvel végezzük, vagy a serkét a hajszálról két körmünkkel, esetleg csipesszel húzzuk le, vagy egyszerűen vágjuk le a hajszálat. A fésűn, kefén található fejtetvek néhány perces forró vízbe mártással, a sapkán levők pedig mosással pusztíthatók el.
MEGELŐZÉS:
Ennek egyik leghatékonyabb tényezője a szülői gondoskodás! Vegyük figyelembe, hogy – esetleg személyes tapasztalataink hiánya miatt – gyakran magunk sem vesszük észre, ha a gyermek az óvodából, az iskolából vagy a nyári táborból tetvesen érkezik vissza, ezért a közösségbe tetvesen engedjük el. Ha viszont nem figyelünk fel arra, hogy gyermekünk (különösen a füle körül) gyakran vakarja a fejét, otthon nem fordítunk kellő gondot a rendszeres hajápolásra, a hajmosásra és fésülésre, úgy a hajra került fejtetű könnyen és gyorsan elszaporodhat. Ezért a gyermek tisztálkodásának, fésülködésének rendszeres ellenőrzése nagyon fontos. Időről időre vizsgáljuk át a gyermek haját, nincs-e benne élő tetű vagy serke. Ha gyermekünk olyan közösségbe járna, ahol fejtetvességről hallunk, a PEDEX tetűirtó hajszesz fejmosás utáni (akár rendszeres) alkalmazása a következő hajmosásig biztosítja a tetűmentességet. A PARANIT és a PARASIDOSE fejtetű-riasztó aeroszol használata, majd a készítményhez megadott használati utasítás szerint meghatározott időközönként történő ismétlése a megelőzés másik lehetősége.
Információ a gyermekközösségben végzett, fej tetvességi szűrővizsgálatokról
Gyermekközösségekben a védőnők rendszeres időközönként ellenőrzik a fejtetvességet és szükség esetén a kezeléseket is elvégzik, amelyekben – indokolt esetben – a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveinek kistérségi népegészség-ügyi intézetei is közreműködnek. Amennyiben az ellenőrző vizsgálatok során az iskola-egészségügyi hálózat gyermeke hajában ismételten tetűt vagy serkét talál, közegészségügyi érdekből a kiszűrt gyermeket név szerint kötelesek jelenteni az illetékes kistérségi intézetnek, amely gondoskodik a tetves gyermek környezetére (családtagjaira stb.) kiterjedő vizsgálatról és szükség esetén a tetves személy kezeléséről.
- A SZÜLŐK FELADATAI 7.1. EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY A törvény 73. § 2) bekezdése értelmében: Az emberi test felszínén, felhámjában és a szőrzetben élősködő ízeltlábúak irtása, a ruhanemű fertőtlenítése az érintett személy, illetve törvényes képviselője feladata. Ha ezen személyek irtási, fertőtlenítési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, akkor hivatalból az egészségügyi szolgáltató vagy egészségügyi állam-igazgatási szerv képviselője jár el. Az egészségügyi szolgáltató vagy egészségügyi államigazgatási szerv képviselője által végzendő, az emberi test felszínén, felhámjában, és a szőrzetben élősködő ízeltlábúak irtásának, illetve a ruhanemű fertőtlenítésének tűrésére az érintett személy köteles.
7.2. GYAKORLATI TEVÉKENYSÉG A leghatékonyabb tényező tehát a szülői gondoskodás. Miután a fejtetű megfelelő kezeléssel rövid idő alatt elpusztítható és a serkék is eltávolíthatók, ezért a gyermek közösségből történő kitiltásának közegészségügyi indoka vagy jogi alapja nincs. A szülői tevékenység hatékonyságát kívánja elősegíteni „a fejtetű és a fejtetvesség elleni védekezés gyermekközösségekben” című összeállítás. Ez a tanév kezdetekor a szülő részére átadandó vagy ennek felhasználásával, a helyi szükségletnek megfelelően, a megyei tiszti főorvos által kiadott összefoglalót kell biztosítani, amely a szülő számára a kezelés lehetőségéről is tájékoztatást ad, annak érdekében, hogy a vizsgálatot és tetvesség esetén a kezelést a család összes tagjára kiterjeszthesse. A serkék eltávolításának szükségességére is felhívja a figyelmet, mivel egyedül a serkementesség jelzi, hogy a kezelés során a szülő gondosan járt el! Tapasztalataink szerint a tájékoztatás hatékonyságát fokozza, ha annak ismeretét a szülő aláírásával igazolja és azt a pedagógusnak visszajuttatja. Tetvesség észlelésekor az annak megszüntetéséről történő haladéktalan intézkedés azért fontos, mivel erős fertőzöttség esetén a közösség komoly veszélynek van kitéve. Ezért a tetvességet észlelő intézményben az otthoni kezelés biztosításának érdekében a tetves gyermek törvényes képviselőjét mielőbb értesíteni kell.