Nevelési program

 

Tartalomjegyzék

 

 

  1. Nevelési program………………………………………………………………… 3

1.1.      Jövőképünk………………………………………………………………………….. 4

1.2.      Küldetésnyilatkozat………………………………………………………….. 5

1.3.      Az iskola jogállása (az alapító okirat alapján)…………………… 6

1.4.      Helyzetelemzés…………………………………………………………………… 7

1.5.      Az iskola cél- és feladatrendszere…………………………………….. 14

1.5.1.     Segítő életmódra nevelés, közösségi nevelés, A közösséggé válás folyamatának színterei…………………………………………………………………………………….. 14

1.5.1.1.       Oktató-nevelő munka…………………………………………………………………. 14

1.5.1.2.       Az iskola hagyományrendszere…………………………………………………… 16

1.5.1.3.       AZ Iskola külső és belső környezete……………………………………………. 19

1.5.1.4.       Külső kapcsolatok……………………………………………………………………… 20

1.5.2.     Speciális kompetenciák fejlesztése……………………………………………………….. 21

1.5.2.1.       Tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek……….. 21

1.5.2.2.       A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok                   22

1.5.2.3.       A sajátos nevelési igényű tanulók integrációját segítő program:…….. 23

1.5.2.4.       Pályaválasztás…………………………………………………………………………… 25

1.6.      A tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó szolgáltatásaink……… 26

1.6.1.     Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységeink…… 26

1.6.2.     Gyermek- és ifjúságvédelem………………………………………………………………… 28

1.6.3.     A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység………………………………. 29

1.6.4.     Napközi és tanulószoba………………………………………………………………………. 30

1.6.5.     Iskolakönyvtár…………………………………………………………………………………… 31

1.6.6.     Számítástechnikai szaktantermek délutáni kihasználása………………………… 32

1.7.      Egészségnevelési és környezeti nevelés program……………….. 33

1.7.1.     Az egészségnevelés pedagógiai programja……………………………………………. 33

1.7.2.     Iskolai drogmegelőzési stratégia…………………………………………………………. 37

1.7.3.     Környezeti nevelés……………………………………………………………………………… 43

1.8.      Az iskolai élet munkarendje, hagyományok……………………….. 47

1.8.1.     Általános munkarend………………………………………………………………………….. 47

1.8.2.     Hagyományok……………………………………………………………………………………. 47

1.9.      Iskolahasználók az iskolai közéletben……………………………… 48

1.9.1.     A DIÉTA……………………………………………………………………………………………. 48

1.9.2.     A szülők, a tanulók és az iskola együttműködésének formái…………………….. 48

1.10.     Feltételek…………………………………………………………………………. 51

1.11.     A pedagógiai program legitimációja…………………………………… 53

1.11.1.   Diákönkormányzat……………………………………………………………………………… 53

1.11.2.   Szülői munkaközösség………………………………………………………………………… 54

1.11.3.   Iskolaszék………………………………………………………………………………………….. 55

1.11.4.   Német Kisebbségi Önkormányzat…………………………………………………………. 56

1.11.5.   Nevelőtestület……………………………………………………………………………………. 57

1.11.6.   Intézményvezető…………………………………………………………………………………. 58

  1. Helyi tanterv……………………………………………………………………… 59

2.1.      Az iskola képzési rendje……………………………………………………… 60

2.1.1.     Képzési specialitások…………………………………………………………………………. 60

2.1.2.     Választási lehetőségek………………………………………………………………………… 60

2.1.3.     Helyi tanterv……………………………………………………………………………………… 60

2.1.4.     Iskolai PROJECTOKTATÁS………………………………………………………………… 60

2.1.5.     Tanulói jogviszony, belépés az iskolába……………………………………………….. 62

2.1.5.1.       Belépés az iskolába……………………………………………………………………. 62

2.1.5.2.       Továbbhaladás az iskolában……………………………………………………….. 62

2.1.5.3.       A tanulói jogviszony megszűnése……………………………………………….. 63

2.2.      Az iskola értékelési és ellenőrzési rendszere…………………….. 64

2.2.1.     Alsó tagozat………………………………………………………………………………………. 69

2.2.2.     Felső tagozat…………………………………………………………………………………….. 74

2.3.      A tanulók értékelése, feladatának és beszámoltatásának meghatározása…………………………………………………………………………….. 76

2.4.      Német Kisebbségi nyelvoktató program…………………………….. 79

  1. Mellékletek……………………………………………………………………….. 82
  2. Mellékletek……………………………………………………………………….. 83

 

 

 

 

                      1.                 nevelési program

 

 

 

 

1.1.   Jövőképünk

 

Iskolánk a Füredi lakótelepen, Budapest XIV. kerületének parkoktól védett, csendes területén fekszik. Nyolc évfolyamos általános iskolaként működünk most és a jövőben.

Intézményünk továbbra is várja a kerületben és a kerületen kívül élő azon szülők gyermekeit, akik elfogadják értékeinket, törekvéseinket.

Iskolánk sajátos arculata oktató- nevelő és szabadidős programjaink sokszínűségéből fakad.

 

Kiemelt tevékenységeink, melyeket a jövőben is megőrzünk:

  • Német kisebbségi nyelvoktató program (1-8. osztályig)
  • Dyslexia prevenció (1- 4. osztályig)
  • A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása (1-8. osztályig)
  • Emeltszintű nyelvoktató program (angol, német)
    • Nívócsoportos oktatás (magyar – matematika, 7. – 8. évfolyam), ha a csoportok összetétele és az óraszám lehetővé teszi.

 

CÉLJAINK:

 

  • A közoktatás területén eddig elért pozíciónk megőrzése.
  • Csökkenő gyermeklétszám mellett is 4 első osztály indítása.
  • A nemzetiségi nyelvoktatás színvonalának megtartása.
  • Logopédiai szolgáltatás biztosítása a rászorulóknak.
  • Differenciált tanagyag biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók részére.
  • Sport tevékenységek bővítése.
  • Emeltszintű nyelvi képzést nyújtó osztály szervezése.
  • Különböző szintű jobbító intézkedések meghozatala, s ezek végrehajtása.
  • Az állami finanszírozás mellett minden lehetőséggel élni fogunk anyagi helyzetünk jobbítása érdekében (pályázatok, alapítvány, szponzor stb.)

 

1.2.   Küldetésnyilatkozat

 

„Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogyan tanítjuk.”

(Eötvös József)

 

A Móra Ferenc Általános Iskola angol nyelvtagozatos általános iskola, amelyben logopédiai és német nemzetiségi osztályok is működnek.

Intézményünk Budapest XIV. kerületének parkoktól védett, csendes területén fekszik, s rendelkezik két torna- és két számítástechnikai teremmel, valamint egy nagy sportudvarral, műfüves pályával. Célunk az alapismeretek megtanításán túl a tudásvágy felkeltése, esélyegyenlőség biztosítása minden tanulónk részére.

Arra törekszünk, hogy tanulóink egészséges életszemléletű, kreatív személyiségekké váljanak.

Feladatunknak tekintjük, hogy a nálunk tanuló gyermekek mély és szilárd általános ismereteket sajátítsanak el, s megalapozzuk tudásukat a középiskolába való helytállásra.

A fenti eredményeket úgy kívánjuk elérni, hogy tanulóink a sikerélményeken túl az itt töltött éveket vidám, játékos, felejthetetlen időszakként éljék meg.

Ezekre garancia tantestületünk magas színvonalú szakmai képzettsége, a partnerközpontú szemlélet, amely a minőségirányítási rendszerünk középpontjában áll, valamint a teljes gyermeki személyiségfejlesztésére irányuló pedagógiai elkötelezettségünk.

Hitvallásunkat fogalmazta meg névadónk, Móra Ferenc egy versében, amely egyben iskolánk mottója is.

„Szeresd a gyermeket! Még néki szárnya van, A csillagok közé ő még el-elsuhan, S kitárja vidoran a mennyek ajtaját. Hiába könyveid, hiába lángeszed Az Isten titkait ki nem kémlelheted, Csak a gyermeklelken át.”

 

A Móra Ferenc Általános Iskola nevében (2004. 02. 10.)

 

________________________________

1.3.   Az iskola jogállása (az alapító okirat alapján)

 

  1. Intézmény neve: Móra Ferenc Általános Iskola

OM azonosító: 035058

Intézmény székhelye: 1144 Bp. Újváros park 2.

  1. Intézmény típusa: általános iskola
  2. Intézmény évfolyamainak száma: 1-8.
  3. Intézményegységgel, tagintézménnyel nem rendelkezik.
  4. Az intézmény feladata, alaptevékenysége:

8010         TEÁOR SZÁM

80120    Szakágazat: Általános Iskolai oktatás

80121-4 Alapvető szakfeladat: Általános iskolai, nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó okt.

80122-5 Szakfeladat: Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános iskolai nevelése, oktatása. (Gyengénlátó, vak, beszédfogyatékos, nagyothalló, valamint enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelése, oktatása. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozottak körében dyslexia prevenciót, beszédjavítást és beszédfogyatékosságot kezelő program 1-4. évfolyamon kis létszámú osztályokban.)

80510    Szakágazat: Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység

80511-3 Szakfeladat: Napközi otthoni és tanulószobai ellátás

75176    Szakágazat: Intézményi vagyon működtetése

75176-8 Szakfeladat: Intézményi vagyon működtetése

55230    Szakágazat: Intézményi étkeztetés

55232-3 Szakfeladat: Iskolai intézményi étkeztetés

55240    Szakágazat: Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás

55241-1 Szakfeladat: Munkahelyi vendéglátás

A képzés jellemzői 1. és 5. évfolyamtól felmenő rendszerben a Képviselő-testület által 299/2001. (VI. 19.) sz. határozattal elfogadott módosított pedagógiai program és kerettanterv alapján folyó oktató-nevelő munka 2001. 09. 01-től, mely tartalmazza a német kisebbségi nyelvoktató programot 1-8. évfolyamon és a dyslexia prevenciós programot 1-4. évfolyamon. Kimenő rendszerben az 1998. 09. 01-jével bevezetett pedagógiai program alapján folyó képzés, továbbá az egyedi engedélyek és az 1978-as óraterv alapján folyó képzés.

  1. Intézmény fenntartó szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Székhely: 1055 Szalay utca 10-14.

  1. Intézmény feladatainak ellátásához biztosított vagyon:

Tlsz. 7114         hrsz. 39470/74

Terület: 13.663 m2

1.4.   Helyzetelemzés

 

Iskolánk rövid története

Iskolánk a Füredi lakótelepen, Budapest XIV. kerületének parkoktól védett, csendes területén fekszik.

29 tantermünk, 2 előadótermünk, 2 tornatermünk, 1 sportpályánk van, amin műfüves focipálya is található; jól felszerelt könyvtárral és 2 számítástechnika teremmel rendel- kezünk.

Az iskolát 1972-ben alapították sporttagozatos iskolaként.

1987 óta az első és második évfolyamon egy-egy dyslexia prevenciós osztályunk van. 2003‑tól 3. évfolyamon is.

1991 óta angol és német emelt szintű nyelvi képzést nyújtó osztályok, 1992 óta német nemzetiségi nyelvoktató osztályaink is vannak.

1991-ben az iskola Móra Ferenc nevét vette fel.

Iskolánk kezdettől a kerület legjobbjai közt mondhatta magát. 2004. szeptember 1-től a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését-oktatását is vállalja iskolánk.

 

Tanulóink

Tanulólétszámunk 660 fő, 28 tanulócsoportunk és 16+3 napközis, 1 tanulószobás csoportunk van. Az osztályok átlaglétszáma 23,6 fő. A beiratkozott tanulók többsége a környező óvodákból érkezik.

Tanítványaink életkörülményei nagyon eltérőek, a szülők igényei is széles és változatos skálát mutatnak. Az átlagosnál többet, speciálisat várnak az iskolától. Mindenekelőtt gyermekeiknek az érettségit adó középfokú továbbtanulásra való felkészítését (az ismeretszerzéshez szükséges alapkészségek, tanulási készségek és az alapműveltség elsajátíttatása) és az általános emberi értékek közvetítését fogalmazzák meg elvárásként iskolánkkal szemben.

Diákjaink rendszeres résztvevői a kerületi, budapesti és országos tanulmányi- és sportversenyeknek.

 

Diákközösségek

A DIÉTA a tanulók iskola szintű fóruma. Nevét Diákönkormányzat tagjai választották. Osztályonként megválasztott diákvezetők vesznek részt a munkájában. Tevékenységüket választott elnök és a patronáló tanár irányítja, munkájukat az iskolaszék is segíti.

Osztályok – szervezésük a beiratkozáskor, a szülők igényeit figyelembe véve történik. A közösségek összetétele 1-8. osztályig lényegében változatlan.

Napközis csoportok (1-6. évfolyam) – szervezésük tanévkezdéskor történik. A jelentkezők számától függően a csoportok több osztály tanulóiból tevődnek össze.

Tanulószobás csoport – 7.-8. évfolyam diákjaiból állnak.

Szakkörök – közös érdeklődés alapján szerveződő kisebb közösségek.

A diákközösséghez való tartozás érzését erősíti a Móra jelvény és a Móra póló, nyakkendő.

 

Tantestületünk

Az iskola tantestülete jelenleg 60 pedagógusstátusszal rendelkezik. 26 fő tanítói – közülük 14 fő szakkollégiummal –, 26 fő általános iskolai tanári, 5 fő középiskolai tanári diplomával rendelkezik. Szakos ellátottságunk 100%-os. A fluktuáció nem jelentős. A tantestület szakmailag jól felkészült, gyermekszerető, egymást segítő, együtt dolgozni tudó, az új ismeretekre nyitott, értékes egyéniségekből áll.

 

Szülői közösségek

SZMK – minden osztály választott szülői képviselőinek közössége.

Iskolaszék – az iskola nevelő-oktató munkáját hatékonyan segítő – a Közoktatási törvény alapján működő – közösség.

 

Iskolánk sajátos arculata

Iskolánk sajátos arculata oktatási programjaink sokszínűségéből fakad. Ezek a következők:

  • emelt szintű nyelvoktatás angol és német nyelvből
  • német kisebbségi nyelvoktató program
  • dyslexia prevenció 1-4. osztály
  • informatika oktatás 6. évfolyamtól csoportbontásban
  • Nívócsoportos oktatás (magyar – matematika, 7. – 8. évfolyam), ha a csoportok összetétele és az óraszám lehetővé teszi.
  • első osztálytól kezdődő nyelvoktatás
  • A sajátos nevelési igényű tanulók első osztálytól kezdődő integrált oktatása.

 

 

 

Az iskola cél és feladatrendszerének táblázatos megjelenítése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

célok feladatok módszer sikerkritériumok
Tanulóinkat a használható tudás megszerzésére ösztönözzük ·     A mindennapi nevelési-oktatási munkánkban életszerű helyzetek létrehozása a használható tudás érdekében

·     A kerületi, országos mérések tanulságainak beépítése a következő tanév feladataiba

·     Nyelvvizsgára való felkészítés

·     Informatikai ismeretek alkalmazása

·     Új tanítási módszerek alkalmazása

·     Mérések

·     Elemzések, következtetések levonása

·     Évente mért PISA típusú feladatokban tanulóink eredménye emelkedést mutat

·     A kerületi, országos mérések eredményei évente javuló eredményeket mutatnak.

·     A tanmenetekben konkrétan megjelöljük a mérések értékelése alapján kijelölt feladatokat

Tanulóink megismerjék a problémamegoldás lépéseit; ennek segítségével legyenek képesek konfliktusaikat, problémáikat kezelni. ·     Az nevelés-oktatás folyamatába konfliktuskezelő- kommunikációs technikák beépítése

·     Külső partnereinkkel együttműködve személyiségfejlesztéshez, és a prevencióhoz kapcsolódó eljárások fejlesztése

·     Téma napok

·     Osztályfőnöki beszélgetések

·     Pályázatok

·     Előadások

·     Tanári továbbképzések

·     Szituációs játékok

·     Iskolapszichológus, és osztályfőnökök segítségével attitűd vizsgálatok eredményei javulást mutassanak
A gyermekek tanulási esély-egyenlőségének biztosítása ·     Nyitott terem biztosítása (számítástechnika, testnevelés, könyvtár)

·     Olyan programok szervezése, ahova a szülők nem tudják elvinni a gyerekeket

·     Alapítványi támogatás

·     pályázatok

·     Tanulóink legalább 70%-a részt vesz ezeken a programokon

 

A hatékony felzárkóztatás a tanulási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók esetében ·     Fejlesztési tervek készítése

·     A differenciálás módszereinek beépítése az oktató-nevelő munkába.

·     Tanulóinkat megismertetjük a különböző tanulási technikákkal

·     Csoportbontások minőségi eredménnyel járjanak

·     Differenciálás

·     Csoport munka

·     Tervek készítése

·     Ötletbörze

·     Közös mérések munkaközösségenként

·     Óralátogatási jegyzőkönyvekben kiemelt helyen szerepeljen a differenciálás
A tervezett tehetséggondozás ·     Meg kell teremteni a tehetséggondozás dokumentációs alapjait

·     Egyénre szabott fejlesztési tervek készítése

·     Differenciálás módszereinek alkalmazása

·     Tervezés

·     Dokumentálás

·     Helyzetelemzés

·     Versenyek

·     A meglévő dokumentációban nyomon lehessen követni a tanulók fejlődését

·     Félévi év végi beszámolókban jelenjenek meg ezek az adatok

Megismertessük tanulóinkkal az egyetemes és nemzeti kultúra eredményeit ·     A tantervekben kiemelt szerepet kapjanak a nemzeti értékeink, hagyományaink és az

·     Európai Uniós ismeretek

·     A német nemzetiségi nyelvoktató tantervbe hagyományok ápolásának, az identitástudat kialakításának beépítése

·     Projekt

·     Témanap

·     Nemzetközi kapcsolatok építése

·     Iskolai ünnepségek

·     Sváb bál, Márton nap, Kiállítások

·     Vetélkedők

·     Osztályfőnökök / történelem tanárok segítségével mérést végzünk, ezek értékelésénél tanulóink egyre mélyebb tudással rendelkeznek

 

Gyermek helyes önértékelésének és közösségi kapcsolatainak fejlesztése ·     Az önálló ismeretszerzés képességét fejlesztő módszereket beépítése az oktató-nevelő munkánkba

·     Olyan tevékenységi formák kiépítése, melyek segítségével fejleszthetők legyenek a gyermek alkalmazkodó képessége

·     A képességeket is figyelembevevő teljesítményértékelés alkalmazásával reális önértékelési képesség kialakítására törekszünk

·     Csoportmunka, kooperatív tanulás

·     Osztálykirándulások

·     Osztályfőnöki, iskolapszichológusi megbeszélések

·     Színházlátogatások

·     Közös szereplések

·     Vetélkedők

·     Erdei iskola

·     Nyári táborok

·     Szakkörök…

·     Együttműködés a tanulók értékelésében is

·     Az óralátogatási jegyzőkönyvek alapján növekszik azon tanórák száma, melyeken ilyen módszereket alkalmazunk

·     Tanulóink legalább 70%-a részt vesz az ilyen jellegű programokon

Tanulóink közül mindenki folytassa tanulmányát középfokú intézményben ·     Pályaorientációs, életpálya-tervezési programokba a 7. osztályosokat is bevonjuk

·     Együttműködés fejlesztése a középiskolákkal

·     Tervezés

·     Adatgyűjtés

·     Pályaorientációs életpálya-tervezési programokon egyre nagyobb arányban vegyenek részt tanulóink

·     100%-os a beiskolázás 8. o. után

A szakértői vélemény alapján hozzánk került sajátos nevelési igényű gyerekek eredményes fejlesztése, sikeres integrálásuk. ·     A szakértői vélemény alapján egyéni fejlesztési terv kidolgozása.

·     Az integrációt segítő technikai feltételek megteremtése

·     Olyan képzések szervezése, melyek az integrációt elősegítik a felső tagozaton

·     Fejlesztő pedagógusokkal, más szakemberekkel való együttműködés

·     Egyéni fejlesztési tervek

·     Sikeres integrálás

·     Egyeztetés, ellenőriztetés a fejlesztésekről a szupervizorokkal

·     megvalósul a fejlesztési terv

·     A felsős kollégák 40%-a részt vesz 5 éven belül integrációt segítő módszertani képzéseken

 

Biztonságos, esztétikus, tiszta környezet kialakítása ·     Példamutatás

·     Tisztasági Őrjárat szervezése (Diéta)

·     Szorosabb együttműködés a technikai dolgozókkal

·     Szigorúbb ellenőrzés

·     Bejárás, ellenőrzés, beszélgetés, kérdőívek ·     A partneri elégedettség mérések alapján az iskola tisztasága javulást mutasson
Törekszünk az egységesebb követelmény-rendszer kialakítására ·     Évente a munkaközösségek által meghatározott közös mérések (részmérések) kidolgozása

·     Egységes feladattípusok megalkotása

·     Közelednek a pedagógus értékelési módszerei

·     Partneri elégedettségmérés javulást mutat ezen a téren

 

1.5.   Az iskola cél- és feladatrendszere

(személyiség- és közösségfejlesztés); teljesítési kritériumok

 

 

1.5.1.        Segítő életmódra nevelés, közösségi nevelés, A közösséggé válás folyamatának színterei

 

1.5.1.1.   Oktató-nevelő munka

 

  1. Osztályfőnöki tanterv tematikája a közösségfejlesztés érdekében készül, amelynek kiindulópontja szociometria felmérés. Fel kell mérni, milyen szinten áll a belépő közösség (szociális h., kiscsoportos beill.). Az eredmény tükrében meghatározni a továbbfejlesztés irányát, dinamikáját, majd a kimeneti méréseknél elvégezni a szükséges korrekciót.

Alsó tagozaton:

  • Leendő első osztályosaink „Iskolakóstolgató” játékdélutánja → ismerkedés az iskolával
  • Egyénekből csoport szerveződése,
  • Csoportszabályok kialakítása,
  • Saját hagyományok teremtése,
  • Tanulópárok kialakítása
  • Család
  • Helyes magatartási és viselkedési formák kialakítása gyermek és felnőtt közötti szituációban
  • Iskolás vagyok,
  • Páros munka tökéletesítése, csoportmunka kialakítása,
  • Iskolán belüli kapcsolatok, iskolai közösségek megismerése,
    • Iskolai illemtan,
    • Lakóhely megismerése koncentrálva magyar
    • Nemzeti hovatartozás és természet-, környezet-
    • Ünnepek, hagyományok, népszokások ismeret tantárgyakkal.

Felső tagozaton:

Ld. Osztályfőnöki tanterv cél- és feladatrendszere, tematikája.

 

  1. Tantárgypedagógia

Valamennyi szaktanár feladata, hogy tantárgya adta tartalmi és módszertani lehetőségeket a közösségfejlesztés érdekében használja ki.

  1. Tartalmi: pl. híres személyiségek, pozitív hatása közösségek fejlődésére. Tömegek összefogása, ereje.
  2. Módszertani: pl. páros munka, differenciált csoportmunka, frontális munka kooperatív és projekt oktatás.
  3. Tanulmányi versenyeken: az osztályt, iskolát képviselve állnak helyt tanulóink.
  4. Iskolánk sajátos arculatát adja a német nemzetiségi nyelvoktató program. Ezen osztályok feladata a nemzetiségi kulturális értékek, hagyományok, a nyelv megőrzése és ápolása. A német kisebbséghez tartozás része az iskolai közösségnek ill. a magyar társadalomnak.

 

  • Szokás – ill. felelősi rendszerek kialakítása

Alsó tagozat: Felelősi rendszer fokozatos kiépítése.

Felső tagozaton: már nagyobb mértékben lehet számítani a tanulók öntevékenységére, felelősségérzetére.

Az iskolai ügyeleti rendszerrel tanulóink az iskola rendjét, tisztaságát „felügyelik” pedagógus irányításával. Ezért felelősséggel tartoznak az iskoláért és társaikért, a Házirend betartatásáért.

Az osztályban működő hetesek az osztály rendjéért, tisztaságáért felelnek.

 

1.5.1.2.   Az iskola hagyományrendszere

 

A társas kapcsolatok alakításának leghatékonyabb módszere a hagyomány-teremtés és hagyományápolás. A valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolaközösséghez való tartozást. Ebben a tevékenységben támaszkodunk a nevelőtestület, tanulóközösség és a szülők véleményére, javaslataira.

Cél:   A diákönkormányzat működésével olyan hagyományokat, rendezvényeket biztosítunk a tanulóifjúságnak, hogy kötődjenek osztályukhoz, iskolájukhoz, szűkebb és tágabb környezetükhöz.

 

  1. Diéta – iskolaszintű fórum. (Nevét a Diákönkormányzat tagjai választották.)

Felépítése: Diákönkormányzat

 

diétatitkár + patronáló tanár

 

diétagyűlés /osztályok diétatitkáraiból/

 

Tanulógyűlés, amely évente 2 alkalommal értékeli, jutalmazza a tanulók tanulmányi és közösségi munkáját, magatartását és szorgalmát, versenyeken elért eredményeit.

A Diéta munkáját az Iskolaszék is segíti.

 

  1. A diákközösséghez való tartozás érzését erősítik:

A Móra jelvény és nyakkendő, amelyeket tanulóink az iskolai ünnepélyeken kötelesek viselni.

A Móra póló, amelyet egyéb iskolai vagy kerületi megmozdulásokon viselnek.

Hagyomány az „Arany medál”és a Móra plakett, amelyet azok a búcsúzó nyolcadik osztályos tanulók kaphatnak, akik magatartásukkal, tanulmányi munkájukkal, versenyeken elért eredményeikkel dicsőséget hoztak az iskolának. „Arany tollal” jutalmazzuk, azokat a tanulókat, akik a tanév során 120 db ötöst gyűjtöttek.

„Akikre büszkék vagyunk” dicsőségtáblára azon tanulók neve kerül, akik versenyeken (tanulmányi, sport, egyéb területeken) méltón képviselték a Móra Ferenc Általános Iskolát.

Móra zászló alatt kerületi megmozdulásokon sorakoznak diákjaink, ami mintegy

jelképesen fogja össze őket.

A magyarországi németek zászlaja nemzetiségi rendezvényeken központi helyet foglal. Szimbolikus értéke a kis létszámú nemzetiségi nyelvet oktató osztályoknál jelentős.

A Házirend tartalmazza mindazokat a jogokat és kötelességeket, amelyek a „Mórásokra” vonatkoznak.

  • Ünnepélyek, rendezvények a személyiségformálás fontos eszközei, többségük nyilvánosság előtt zajlik.

Ünnepélyek:

  • Első osztályosok és szüleik köszöntése külön tanévnyitó ünnepélyen, ajándékok kiosztása,
  • Alsó- és felső tagozatosok köszöntése az első tanítási napon történik,
  • Március 15., Október 23. megünneplése figyelembe véve az életkori sajátosságokat,
  1. a) alsó tagozat: játékos, az ünnepekhez kapcsolódó feladatokból összeállított akadályverseny.
  2. b) felső tagozat: a magyar munkaközösség által szervezett ünnepi emlékműsor (nincs hagyomány, hogy mely osztály tartja).
  • Móra Nap – az egész tanulóifjúságot mozgósító rendezvénysorozat, melyen a tanulók ill. az osztályok egészséges versenyszellemükről, kézügyességükről, erőnlétükről tesznek tanúbizonyságot.
  • Bolond ballagás – búcsúzó 8. osztályosok vidám maskarában vesznek búcsút az iskola valamennyi tanulójától.
  • Ballagás – az év utolsó tanítási napjának délutánján a 7. osztályok, a tantestület és a rokonság búcsúztatja el nyolcadikosainkat.
  • Tanévzáró ünnepély – az év munkáját értékeljük a tanulóifjúság, a szülők és vendégek előtt. Az igazgató ismerteti a legkiválóbb eredményeket, jutalmakat oszt ki.

 

Rendezvények

  • Hagyományőrző népi gyermekjátékok napja
  • Farsangi mulatság

1-2.          évfolyam lebontásban

3-4.          figyelembe véve ismét az

5-8.          életkori sajátosságokat.

  • „Őszi bál” – DIÉTA rendezvény felső tagozatosoknak
  • Őszi, tavaszi papírgyűjtési Cél: Diéta bevétel gyarapítása.
  • Nyílt órák, nyílt nap – szülők részére, amikor betekinthetnek az iskola mindennapi munkájába, az adott osztály egy napjába.
  • Karácsonyi ajándékműsor az alsó tagozatos szülők részére
  • Karácsonyi vásár – adventi készülődés tanulókkal, barkácsolás és ajándékvásár
  • Ki mit tud? – kulturális verseny mindkét tagozatnak, több fordulóban
  • Sportmikulás – családok részére, ahol a szülők és gyermekek versenyeznek a Mikulás ajándékaiért
  • Challange day – kapcsolódás a nemzetközi ill. országos mozgalomhoz, évenként más-más változatos programmal testnevelők szervezésében.
  • „Nyúlcipő” – családi sportversenyek tavaszi fordulója
  • Valentin nap megünneplése – felső tagozatos tanulók küldenek egymásnak Valentin napi üdvözletet, amelyeket 8. osztályos „postások” osztanak szét.
  • Bolhapiac – alsó tagozatosok szervezésében történő játékvásár két alkalommal
  • Játszóházak – elsősorban napközis csoportok szervezése szabad idő helyes, változatos eltöltése érdekében.
  • Tanulmányi és művészeti versenyek
  • Svábbál
  • Márton nap
  • Kinderparty
  • Halloween
  • Angolimpia
  • Palacsintaparti

 

Osztályrendezvények

  • Megemlékezések:

– Okt. 6.: Aradi vértanúkról

– Febr. 25.: Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja

– Ápr. 16.: Holokauszt áldozatainak emléknapja

– Júni. 4.: Nemzeti összetartozás emléknapja

  • Osztálykirándulás évente két alkalommal van tanítási időben. A programokat az osztályok saját igényeik ill. az osztályfőnöki kirándulási terv szerint állítják össze.
  • Erdei iskola évfolyam- ill. osztályszervezésben történik az ország különböző pontjain. (A költséget a szülők vállalják, ezért a részt vétel önkéntes). Az itthon maradt tanulók részére szintén változatos programot állítunk össze.
  • Karácsonyi klubdélutánok, ahol a tanulók kis műsorral és ajándékokkal lepik meg egymást és szüleiket.
  • Színház-, múzeumlátogatások az osztályfőnöki munkaterv alapján történnek.
  • Anyák napi műsor – ajándékkészítés.

 

Nyelvtagozatos iskola révén számos speciális programra kerül sor, amelyen az adott nyelvet tanuló gyerekek vesznek részt:

  • Nyelvi party – /angol, német / kötetlen idegen nyelvű szórakozás, társalgás.
  • Vers- és prózamondó verseny /angol, német /
  • Halloween nap /angol hagyományok megismerése /
  • Német nyelvű színházi előadások látogatása
  • Az év aktualitásainak megfelelő egyéb programok.

 

Iskolánk sajátos arculatát adja a német nemzetiségű nyelvoktató program. A német hagyományok, szokások ápolásán keresztül szeretnénk megismerkedni a Magyarországon élő német kisebbség kultúrájával. Ennek jegyében rendezzük meg:

  • Szent Márton napot. Az ünnepre való készülődés és maga az ünnepség – lampionos felvonulás – a gyerek               közösségeit

szülő                           hozza egymáshoz

pedagógus                  közelebb.

  • A hagyományos batyus „Svábbál”-on szívesen látnak bárkit vendégül a nemzetiségi osztályok és a szülők. A bálon a népzene mellett, az osztályok kis programokkal szórakoztatják a meghívottakat.
  • Német nemzetiségi vers- és prózamondó verseny, ahol elsősorban nemzetiségi szerzők műveiből választanak a tanulók.

A Móra Ferenc Általános Iskola hagyományai közé tartozik a táborok sokasága, színes skálája:

  • télen egyhetes sítábor,
  • tavasszal erdei iskolák
  • nyáron nyelvi táborok az ország különböző pontjain, külföldi utak szervezése Ausztriába, Németországba, Angliába.
  • üdülőtáborok.
  • természetvédelmi tábor
  • sporttábor

 

1.5.1.3.   AZ Iskola külső és belső környezete

 

Egy iskola tanulóifjúságának közérzetét, az iskola közösségéhez való ragaszkodását jelentősen meghatározza az iskola külső és belő környezete, annak kialakításában való részvétel.

  1. Külső környezet – Iskolánk lakótelep közepén található, jó külső adottságokkal (2 szánkódomb, játszóterek, focipálya. Védett, csendes, parkos terület, forgalomtól távol. Fákkal övezett nagy belső udvar.). Az iskola bejáratát parkosítottuk, virággal díszítettük, a belső udvar (téli kert) rendezettsége kellemes színfoltja az épületnek, különösen télen a feldíszített fenyőkkel. Igyekszünk tanulóinkat arra nevelni, hogy mind a szellemi, kulturális, mind a természeti értékeinket becsüljék, védjék. Legyenek segítőkészek, partnerek ezen értékek megőrzésében, ügyeljenek a terület tisztaságára.
  2. Belső környezet: Minden osztály „teremgazda”, tehát felelősséget vállal a terem esztétikus díszítéséért, otthonossá tételéért, tisztaságáért. A szaktantermek dekorációja részben az oktatáshoz szükséges szemléltetési anyagokból, részben az osztály életét tükröző dekorációból áll. A „teremgazda” osztályt az osztályfőnök irányítja ez irányú tevékenységében, szem előtt tartva a tanterem rendeltetését és esztétikájának harmóniáját. A folyosók dekorációjáért az adott pedagógusok és tanulócsoportjaik felelősek. A folyosók falaira gyermekmunkák ill. eseményeket megörökítő tablók kerülnek. Az aula az aktualitásnak megfelelő, ízléses dekorációval fogadja a belépőket, amelyért a rajzszakos és ezzel megbízott kollégák felelősek. Az iskolaudvar – a sportfoglalkozások, napközis csoportok tartózkodási helye. Az udvar rendjéért, tisztaságáért mindenki felelős. Játszótér is biztosítja a szabadidő aktív eltöltését.

 

1.5.1.4.   Külső kapcsolatok

 

Tanulóifjúságunk a kerület ifjúsági intézményeivel rendszeresen kapcsolatot tart, és részt vesz azok rendezvényein. (pl. Zeg Zug, Cserepesház, BVSC, Zuglói Sport- és Szabadidő Központ, Műjégpálya, a kerület múzeumai, Növény- és Állatkert)

Választott DIÉTA képviselőnk tagja a kerületi Gyermek és Ifjúsági Önkormányzatnak.

Kapcsolatban állunk a Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel, és a Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ-tal.

 

1.5.2.        Speciális kompetenciák fejlesztése

 

1.5.2.1.   Tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

 

Iskolánkban a felvételt nem kötjük vizsgához, ezért az iskola tanulóifjúságának összetétele heterogén, így szükség van mind a kiemelkedő képességűek, mind a kevésbé tehetségesek képességeinek kibontakoztatását segítő tevékenységekre.

A kevésbé tehetségesek képességeinek kibontakoztatását segítő tevékenységeket ld. „A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok” c. részben.

1-8. évfolyamon a jó eredményt elérő tanulók részére különböző tantárgyakból (humán, reál, nyelv, testnevelés) tehetségfejlesztő foglalkozásokat tartunk.

 

Szakkör: indításáról a felmerülő igények és az iskola anyagi lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

 

Iskolai sportkör: tagja az iskola minden tanulója. Két, megfelelően felszerelt tornateremmel rendelkezünk.

 

Iskolai könyvtár: szolgáltatását iskolánk minden tanulója igénybe veheti. A könyvtár készletét évente frissítjük. Tanórák tartására is alkalmas olvasószobával rendelkezik.

 

Számítástechnikai termek: kihasználtsága maximális, minden osztály legalább hetente egy tanórán igénybe veszi.

 

VERSENY TÍPUS TANTÁRGY
Reál Humán Nyelv Testnevelés
Iskolai X X X X
Kerületi, országos X X X X
Levelező X X X
Szóbeli X X X
Írásbeli X X X
Csoportos X X X X
Egyéni X X X X

 

 

A versenyek, amelyeken részt veszünk illetve lebonyolítását vállaljuk a tantárgyak helyi tantervében szerepelnek.

Iskolánkat segíti „A jövőért Alapítvány”, amely anyagilag támogatja a tehetséges tanulók jutalmazását.

 

Tanórán belül a tehetséges tanulókra is külön fegyelmet fordítunk differenciált oktatás keretében, osztály és évfolyam szinten. Emelt szintű képzést nyújtunk idegen nyelvből.

 

1.5.2.2.   A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

 

  • A tanulási kudarc okainak felderítése megfelelő szakember bevonásával (Nevelési Tanácsadó, Zuglói Gyermekjóléti Központ, iskolai pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus);
  • Egyénre, csoportra szabott differenciált követelményrendszerek kidolgozása;
  • A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók differenciált foglalkoztatása tanórán belül;
  • Tanórán kívüli egyéni és csoportos foglalkozás, képességek differenciált fejlesztése;
  • Logopédiai osztályok működtetése;
  • Napközi otthon, tanulószoba;
  • Iskolai könyvtár;
  • Érintett szülők tájékoztatása, kapcsolattartás;
  • Tanítók és tanárok szakirányú továbbképzése.

 

A hátrányos szocio-kulturális helyzetű tanulókat segítő tevékenységek:

  • Dyslexia prevenció: az 1 – 4. évfolyamon egy-egy kis létszámú (max. 15 fő) osztály működik. Az osztályba az Országos Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján kerülnek a gyerekek. A tantervi követelmény azonos a normál osztályba járó gyerekek számára előírt követelménnyel.

A dyslexia prevenciós osztályokban a tanulók logopédiai foglalkozások keretében kapják meg a habilitációs és rehabilitációs segítséget.

A gyerekek tanulását logopédus segíti. Ezekben az osztályokban kötelező a napközi. A 4. osztály elvégzése után a gyerekek körzetes iskolájukba kerülnek, ill. – ha az adott évfolyam létszáma lehetővé teszi, – nálunk maradnak.

  • osztályban Meixner módszer alkalmazására lehetőség van az olvasás-írás tanításában.
  • osztályban a nem tagozatos tanulókat innovációs órák keretében felzárkóztatjuk. (beszédfejlesztés, dyslexia reedukáció)
  • évfolyamon a logopédiai osztályból érkezett tanulókat integráljuk, délután fejlesztő (pl.: dyslexia reedukáció) foglalkozásokon vehetnek részt.
  • évfolyamon kiemelt figyelmet fordítunk a tanulási nehézségekkel küzdő, vagy lemaradó tanulók felzárkóztatására.
  • Iskolapszichológus dolgozik iskolánkban, egyéni és csoportos foglalkozásokat tart, amelyen írásos szülői engedéllyel vehetnek részt a gyerekek.
  • Ezen tanulók szülői kérésre és megfelelő szakember igazolásával az idegen nyelv tanulása alól felmenthetők. Ezzel is szeretnénk a kudarclehetőséget csökkenteni.
  • A dyscalculiás, dysgraphiás tanulók törvény biztosította lehetősége, hogy számonkérésük csak szóban történjen.
  • A képességek differenciált fejlesztését alsó és felső tagozaton a tanórákba beépítjük.
  • A differenciált fejlesztés érdekében 7. évfolyamtól a magyar és matematika tárgyakat a tanulók képességei és eredményei szerint bontott csoportokban oktatjuk, ha a csoportok összetétele és az óraszám lehetővé teszi.
  • Napközi otthonban és tanulószobán törekszünk a helyes tanulási technikák megtanítására
  • A sajátos szükségletű tanulók értékelésénél figyelembe vesszük az egyéni haladás ütemét.

 

1.5.2.3.   A sajátos nevelési igényű tanulók integrációját segítő program:

 

a.) Tanórán

az úgynevezett „Kéttanáros modell” keretében osztályonként segít a gyógypedagógus. Differenciált tananyag feldolgozással – figyelembe véve az általános iskolai követelményeket, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelveit – a gyermek szintjének megfelelő feladatokat ad, így hozzásegíti a tanulót, hogy saját tempójában haladhasson, s kisebb lépésekben fokozatosan felzárkózhasson a többiekhez. Ezáltal több sikerélmény és kevesebb kudarc éri a gyermekeket. Magabiztosabbá válnak, és személyiségük megerősödik, ami a későbbi társadalmi integrációjuk szempontjából nagyon fontos.

A gyógypedagógus és az osztálytanító együttműködése kulcsfontosságú. Ez nemcsak technikai együttműködést jelent, hanem közös felelősségvállalást, egy valódi közös, aktív együttgondolkodást, együtt tervezést, ami kiterjed a tanmenet- és tananyagtervezésre, a célok, ellenőrzési módok, értékelés, a különböző didaktikai problémák, valamint az osztályban előforduló többi problémás tanulónak nyújtandó egyéni megsegítés megbeszélésére is. Ennek érdekében fontos, hogy hetente egy alkalommal team megbeszéléseket folytassanak.

Az együttműködés célja, hogy megteremtsék mindazokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló nevelési és oktatási szükségleteit biztosítani tudják. Törekedni kell a nyitottságra, a kooperációra, a kapcsolattartásra, a párbeszédre, a konfliktuskezelésre.

Az integráció nemcsak az osztályban tanító két tanárnak az ügye, hanem kihat az egész iskola szervezetére és a szülőkre is. Ezért a folyamatos kapcsolattartás ápolása az intézmény többi pedagógusaival és a szülőkkel nagyon lényeges.

 

b.) Tanórán kívül

a rehabilitációs órák keretében a tantárgyi felzárkóztatást és a tanulási képességek fejlesztését végzi a gyógypedagógus.

  • Fontos, hogy tanórákon a többiekkel együtt tudjon haladni az integrált tanuló, ezért az egyéni elmaradásokat amennyire csak lehet, csökkenteni kell. A tantárgyi megsegítő eljárás didaktikai tréningekkel történik, így az aktuális tananyaggal kapcsolatos probléma rövidebb időn belül felszámolható.
  • Az alapvető tanulási képességek hiánya, gátoltsága vagy zavara miatt megnehezül az iskolai haladás, ezért nélkülözhetetlen ezeknek a képességeknek, az ún. bázisfunkcióknak a fejlesztése is. Az alapvető képességek fejlesztése hosszabb folyamat.

A képességfejlesztés a következő pedagógiai terápiás eljárásokkal történik:

  • Porkolábné-féle fejlesztőprogram óvodás és kisiskolás korban,
  • Delacato-alapozó mozgásfejlesztés,
  • Sindelar – részképességek fejlesztését szolgáló kognitív terápia óvodás és kisiskolás korban,
  • Frostig-terápia a vizuális percepció fejlesztésére,
  • Grafomotoros fejlesztés – ritmikus írás a grafomotorosan éretlen gyermekeknél,
  • Logopédiai terápiák: pöszeség, dadogás, megkésett/akadályozott beszéd – és nyelvi fejlődés, diszfázia, diszlexia prevenció és reedukáció, diszgráfia teráoia, diszkalkulia terápia,
  • Gósy-féle beszédészlelés és beszédértés terápia.

 

c.) Szükséges eszközök:

– Mini-lük feladatfüzetek

– Ravensburger Figurix társasjáték

– Ravensburger Sagaland társasjáték

– Piatnik Halli Galli extrém

– Discovery Toys Tricky Finger

– Jocdi Goula fatáblák és formák

– Larsen Európapuzzle

– Nathan Lotto sonore családi hanglottó

– Scrable

– Bild up puzzle

– Logico feladatlapok-vegyesen

– Logico táblák-vegyesen

– Szagló doboz

– Panoramix

– Bloccolo

– Calculin

– Colour Dools

– Geometriai hernyó

– Tapintó dominó

– Take 10 – Legyen 10!

– Schubi mimic mimikai játék

– Colour cards-érzelmek CD kártyákkal

– Schubi abac-20-as, 100-as számkör

– Schubi kirakók- logikai, vizuális, olvasási

– Mozogj és kacagj! ügyességi játék

– Trambulin

 

 

1.5.2.4.   Pályaválasztás

 

Előkészítés, tájékoztatás tanulók részére:

  1. és 6. évfolyam:
  • osztályfőnökök tájékozódása, szándékfelmérési lapok kitöltése
  1. évfolyam:
  • a középiskolák típusainak megismerése
  • ismerkedés a lehetőségekkel
  • problémás estekben (szülő és/vagy osztályfőnök javaslatára) a tanulót a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (továbbiakban FPPTI) tanácsadására küldjük
  • előzetes tájékoztatás szülői értekezleten
  1. évfolyam:
  • folyamatos tájékozódás az Internetről, a középiskolák honlapjairól és pályaválasztási web-oldalakról
  • a középiskolákból, az FPPTI-ből, Benedek Elek EGYMI Pedagógiai Csoportjá-ból stb. iskolánkba érkező tájékoztatók továbbítása a tanulók felé
  • a Benedek Elek EGYMI Pedagógiai Csoportja által minden évben megrendezésre kerülő Pályaválasztási Napok Kiállításának (osztálykeretben vagy egyénileg ill. szülővel történő) megtekintése
  • a középiskolák nyílt napjainak látogatása

A pályaválasztási felelős tájékoztatása: (melynek során kapott információkat természetesen továbbítja az osztályfőnököknek, tanulóknak ill. a szülőknek)

  • a Benedek Elek EGYMI Pedagógiai Csoportjának (meghívott előadóval) tájékoztatója a beiskolázás éves rendjéről, az esetleges változásokról
  • folyamatos kapcsolattartás az FPPTI-tel
  • a Magyar Közlönyben megjelenik az adott tanévre vonatkozó beiskolázás rendje

Szülők tájékoztatása:

5., 6., 7. évfolyam:

  • az 5., 6., és 7. év végi és 8. félévi osztályzatok rákerülnek a jelentkezési lapokra
  1. évfolyam:
  • a középiskolákból, a FPPTI-ből, Benedek Elek EGYMI Pedagógiai Csoportjá -ből stb. iskolánkba érkező tájékoztatókról értesítés küldése a tanuló üzenő füzetében
  • tájékoztatás a jelentkezési lapok aláírásával kapcsolatos tudnivalókról
  • összevont szülői értekezleten a pályaválasztási felelős tájékoztatása

– a lapok kitöltéséről,                                         – a határidőkről,

– rendeletekről, jogszabályokról                                   – az előző évek tapasztalatairól

– ötletek, jó tanácsok a pályaválasztáshoz

1.6.   A tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó szolgáltatásaink

 

1.6.1.        Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységeink

 

A súlyosabb tanulási, magatartási zavarok hátterében rész-képességzavarok, hiperaktivitás vagy figyelemzavar, vagy a felsoroltak halmozott előfordulása állhat fenn. Az ilyen gyerekek beilleszkedését mind a tanórán, mind a tanórán kívüli foglalkozásokon lehet fejleszteni.

 

Tanórán

  • Elfogadó pedagógus magatartás

A gyerekeknek érezniük kell, hogy nehézségeik ellenére szüleik és tanáraik elfogadják őket. Ha dicsérettel, megfelelő motivációval olyasmire késztetjük tanulóinkat, ami ne-kik is örömet okoz, akkor elejét vehetjük az agresszió és a depresszió kialakulásának.

  • Befogadó légkör megteremtése

Fontos kialakítani a gyerekekben azt a képességet, hogy a felmerülő helyzeteket és gondokat a másik nézőpontjából is megértsék. Pozitív, elfogadó és támogató kapcsolatok az osztálytársak között segíthetik a magatartászavaros gyerekek beilleszkedését a közösségbe. A társaik elfogadó és megértő viselkedése lehet az egyén támasza. (ld. Közösségfejlesztés)

  • A magatartási zavarok hátterében álló tanulási nehézségek differenciált fejlesztése

A gyerek ahelyett, hogy az órát zavarná, az egyéni fejlesztő feladatokra koncentrál. Megfelelő jutalmazással ösztönözhetjük a tanulókat a közösségi és tanulási munkában való aktív részvételre. Az ilyen tanulónál meg kell elégednünk az önmagához mért eredménnyel, hiszen csak akkor tud jól teljesíteni, ha valóban testre szabott feladatot kap. A gyermek akkor érzi jól magát, ha felfigyelünk nehézségeire, és adottságait is méltányoljuk, ha az iskolában támasztott követelmények fejlesztő hatásúak, de nem túlterhelők számára. (ld. Tanulási zavarok).

Tanórán kívül

  • Személyre szabott beszélgetések

A beszélgetésekkel elmélyíthetjük a pedagógus és a gyerek kapcsolatát, segíthetjük a gyermek pozitívabb hozzáállását a tanárhoz. De azt mindig figyelembe kell vennünk, hogy ideális család és ideális tanár esetén sem feltétlenül harmonikus és egyenletes a magatartászavarral küszködő gyermek fejlődése.

  • Állandó kapcsolat a szülőkkel

A szülők meghallgatása, a kölcsönös bizalom szülő és nevelők között fontos a gyermek számára, aki csak akkor érzi jól magát, ha egyetértés van a számára fontos személyek között. Kötetlen együttléteket tesznek lehetővé az iskolán kívüli találkozások, pl. kirándulás, színházlátogatás. Minél több az olyan lehetőség, hogy iskolán kívül is találkozzanak, – és ne mindig az iskola és a gyerek problémáiról beszélgessenek, – annál természetesebb és bizalmasabb lesz a kapcsolat.

  • Önismereti csoportok:

A sorozatos napi kudarcok oda vezethetnek, hogy ezek a gyermekek nem sokra tartják önmagukat, önértékelésük csökkent lesz. Fontosnak tartjuk olyan önismereti csoportok létrehozását, amely az osztályfőnök és a pszichológus közös munkáján alapul. Ennek célja, hogy a gyerekek az iskolában önismeretet is tanuljanak, alakuljon ki a tanulókban a testi – lelki harmónia igénye, s tudják, hogy azért ők mit tehetnek. Pozitívabb önértékeléssel fejleszthetjük az egyén önbecsülését, így segítséget kap a társadalmi és iskolai elvárásoknak való megfeleléséhez is.

  • Kreatív önmegvalósítás:

Ezeknek a gyerekeknek olyan előnyös tulajdonságaik is vannak, amelyek fejlesztésével sikerélményhez juttathatjuk őket. Nagyon tudnak lelkesedni, és a saját maguk által választott célt képesek kitartóan követni. Gyakran érdeklődnek olyan hobbik iránt (modellezés, sakk, kőzetgyűjtés), amelyek terén kis mesterekké válnak. Ezt kihasználva – anyagi lehetőségeinktől függően – lényeges bevonni őket olyan szakkörök, kreatív önmegvalósító foglalkozások munkájába, amelyeken felébreszthetjük a gyerekekben az alkotás örömét.

A szakkorrepetálások, könyvtári lehetőségek csökkentik a gyerek hátrányos helyzetét, szakköreinken kielégíthetik egy-egy terület iránti kíváncsiságukat, tevékenységvágyukat.

Könyvtárunkban kellő számú, a diákok számára is hozzáférhető, számukra íródott könyv található, amelyek megismerésére az osztályfőnök és a szaktanár felhívja a figyelmet.

Kiemelten foglalkozunk a pályaválasztási, pályaorientációs tevékenységgel. Célunk az egyéni képességek, adottságok megismerésén alapuló önismeret fejlesztése, a lehetőségek, alternatívák összehangolása a tanulók és a szülők elképzeléseivel.

  • Testi fejlesztés történik – a testnevelés órákat kiegészítve még a tömegsport, napközi foglalkozásokon is.
  • Diákönkormányzat szerepe (ld. Közösségfejlesztés).
  • Együttműködés a gyermekvédelmi felelőssel, az iskolapszichológussal, a nevelési tanácsadóval (ld. Ifjúságvédelem) és az utazó gyógypedagógussal.
  • A pedagógusok célirányos fejlesztése, tanfolyamokon való részvétel.

 

 

1.6.2.        Gyermek- és ifjúságvédelem

 

Helyzetelemzés

Iskolánk, a Móra Ferenc Általános Iskola, Zugló lakótelepi és kertes házas területének határán helyezkedik el. Ebből adódik, hogy tanulóink otthoni indíttatása, neveltsége, szociális helyzete, kulturális környezete, igényszintje igen sokszínű és jelentős szélsőségeket is mutat.

Tanulóink kb. 13%-a veszélyeztetett, kb.15%-a hátrányos helyzetű és vannak halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink is. Ennek oka a lakótelepi környezet, a munkanélküli vagy alkalmi munkából élő családok viszonylag nagy száma, és az egyéb szociális, szocio-kulturális hátrányokkal küzdő családok jelenléte. Ráadásul ezekben a családokban érvényesül leginkább a sok negatív médiahatás is, ami szinte meghatározza a tanulók mindennapi viselkedését, a tanuláshoz való viszonyát.

Sok szülő saját problémái miatt nem tud, vagy nem is akar gyermekével megfelelően foglalkozni, így a gyermeknevelés szinte minden feladata az iskolára hárul.

Ezért iskolánkban nagy a többszörösen veszélyeztetett tanulók száma. Sokan küzdenek magatartási, beilleszkedési, tanulási nehézségekkel, mentális állapotuk miatt komoly segítségre van szükségük.

 

Prioritások

A helyzetelemzésből adódóan gyermekvédelmi tevékenységünk három fő területe:

  1. A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek szem előtt tartása.
  2. A partnerközpontúságnak megfelelően az együttműködés kialakítása a gyermekek érdekében az iskola és a szakmai társintézmények között.
  3. A minőségbiztosítás és az Intézeti Minőségirányítási Programban foglaltak szerinti gyermekvédelmi munka

 

Célok és feladatok

  • a vonatkozó törvények ismerete és a változások figyelemmel kísérése
  • veszélyeztetett tanulók felmérése
  • szociokulturális hátrányok enyhítése
  • esélyegyenlőség biztosítása
  • sajátos nevelési igényű tanulók sikeres integrációjának elősegítése, támogatása
  • kapcsolattartás a gyermekvédelem iskolai és iskolán kívüli partnereivel
  • pályaválasztás támogatása a sikeres továbbtanulás érdekében
  • rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel
  • szoros együttműködés a diákönkormányzattal
  • továbbképzéseken való rendszeres részvétel
  • prevenciós program kidolgozása

 

Programterv

A helyzetelemzés után a prioritásokat, célokat és feladatokat figyelembe véve készült a programterv:

  • A gyermekvédelemmel kapcsolatos törvényeinek, rendeleteinek figyelemmel kísérése, törvénytár használata
  • A Magyar Közlöny rendszeres tanulmányozása
  • Értekezletek, konzultációk, beszélgetések dokumentálása írásos formában
  • Minden év elején a veszélyeztetett tanulók teljes körű felmérése
  • Belső használatra nyilvántartási lapok készítése, folyamatos kiegészítése, a változások rávezetése
  • Statisztikai adatok előkészítése (étkeztetés, tankönyvek) az Önkormányzatnak történő adatszolgáltatáshoz
  • Rendszeres tájékoztatás a rászoruló családok részére a segélyek lehetőségeiről
  • Pedagógiai elemzések és környezettanulmányok készítése és javaslattétel a segélyek elbírálásához
  • Differenciálással történő felzárkóztatás megszervezése a szaktanárok részvételével
  • Beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak foglalkozások szervezése az osztályfőnökök, szaktanárok, napközi és tanulószoba vezetők jelzései alapján az iskolapszichológus, Zuglói Benedek Elek EGYMI és Nevelési Tanácsadó, Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ közreműködésével
  • A sajátos nevelési igényű tanulók sikeres integrációjának segítése logopédusok, fejlesztőpedagógusok, iskolapszichológus, Zuglói Benedek Elek EGYMI és Nevelési Tanácsadó közreműködésével
  • Pályaválasztás előkészítése 7. és 8. osztályban osztályfőnökök, szaktanárok, pályaválasztási felelős és a FPPTI közreműködésével, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, részképesség zavaros tanulókra

 

 

1.6.3.        A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

 

Iskolánk eddig is sokat tett a szociális hátrányokkal küzdő tanulók helyzetének javításáért. Ezután is fokozott figyelemmel kísérjük tanulmányi eredményeik alakulását, a családok (testvérek) anyagi, kulturális körülményeinek változását.

Továbbra is szükségesnek tartjuk:

  • a tanulók és családjaik helyzetének feltérképezését;
  • problémáik megismerését.

 

Sokoldalú tevékenységünk alapeleme a napközis ill. tanulószobai foglalkozások megszervezése és az ott dolgozó pedagógusok munkájának koordinálása (pl. testvérek, féltestvérek, nevelt gyermekek helyzetének azonos értelmezése, értékelése).

A szociális hátrányok enyhítését még a következő tevékenységi formákkal igyekszünk csökkenteni:

  • Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése;
  • Drog- és bűnmegelőzési programok;
  • Pályaorientációs tevékenység;
  • Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórákon, családlátogatásokon;
  • Helyi, fővárosi, országos támogatások megszerzésének ösztönzése;
  • Motiválás a napközis, tanulószobai ellátás igénybevételére;
  • Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel, az áthelyező bizottsággal;
  • A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása;
  • Táborozási hozzájárulások intézése;
  • Ösztöndíjak lehetőségének felderítése;
  • Pályázatok számontartása, pályázatokon való részvétel ösztönzése, segítése.

 

A tanulók érdekében a felsorolt tevékenységformák alkalmazása, összehangolása az iskolavezetés, a gyermekvédelmi felelős, az osztályfőnökök és a szaktanárok, napközis és tanulószobai nevelők számára egyaránt elsőrendű feladat.

 

 

1.6.4.        Napközi és tanulószoba

Az 1.-6. osztályosokat napközi ellátásban részesítjük.

A 7.-8. osztály részére tanulószobát biztosítunk.

 

Alsós napközi napirendje:

Tanítás után a napközis nevelő átveszi a csoportot, vagy rögtön, vagy negyed ill. fél órával később, csoportonként ebédelés.

Ebéd után 1430-ig a szabadban (játszótéren-udvaron) levegőzés, játék.

1430-1530-ig tanulási idő (szóbeli-írásbeli feladatok elvégzése, ellenőrzése, könyvtári gyűjtőmunka).

1530-1545-ig uzsonna,

16 órakor a napközis nevelők lekísérik a gyerekeket a portára, akiket nem visznek el 16 órakor, azok részt vehetnek 1600-1700-ig kézműves, sakk, dráma-pedagógia, korrepetálás stb. szakkörökön, minden programhoz külön termet biztosítunk.

17 órától a kijelölt ügyeletes teremben van ügyelet 18 óráig.

Felsős napközi és tanulószoba napirendje

  • a tanulószobába és a felsős napközibe a jelentkezés önkéntes, szülői írásbeli kérésre történik

Hétfőtől – péntekig:

1245 – 1300                              gyülekező

1300 – 1345                              játék, pihenés, levegőzés

1345 – 1445                              ebédelés, játék, pihenés, levegőzés

1445 – 1500                              felkészülés a tanulásra

1500 – 1600                              önálló tanulás, házi feladat ellenőrzése

1600 – 1630                              uzsonna

1630 – 1700                              összevont ügyelet igény szerint

  • hiányzást szülő igazolhat,
  • ha a tanulónak rendszeres elfoglaltsága van, azt is a szülő írásban jelezze

 

 

1.6.5.        Iskolakönyvtár

 

Felszereltség, állomány

  • A könyvtár jelenlegi teljes alapterülete 87 m2, ami két egymástól elkülönült helységből áll, sajnos egy egész osztály egyidejű foglalkoztatására – helyszűke miatt – alkalmatlan.
  • Ülőhelyek száma: 14
  • Állománya: 14 ezer kötet könyv (ennek 80%-a kölcsönözhető); közel 1500 kötetes gazdag, a kézikönyvtár.
  • Audiovizuális anyagok (hanglemez, hang- és videokazetta, CD, számítógépes információhordozók) is segítik az oktatói munkát, melyek közvetlenül a szaktantermekben, tanári szertárakban vannak elhelyezve.
  • Az iskola könyvtárosa napi 8 órában látja el a szolgálatát; könyvtárosi és középiskolai irodalomtanári diplomával rendelkezik.

 

A könyvtár szolgáltatásai

  • Helyben olvasás, tanulás, órákra készülés lehetőségének a biztosítása az olvasóteremben.
  • Könyvkölcsönzés, indokolt esetben egy-két oldalas szövegek fénymásolatban átadása.
  • Könyvajánlások. A tanulás, művelődés; versenyszereplés segítése.
  • A könyvtárismereti oktatás segítése; könyvtárbemutató órák tartása.
  • Alkalmanként más könyvtárak és az Internet szolgáltatásainak a közvetítése.

 

A könyvtárat az iskola minden diákja és dolgozója ingyenesen használhatja a napi nyitvatartási időn belül.

 

A könyvtár gyűjtőkörének igazodnia kell a tanított tantárgyak követelményrendszeréhez és az

intézmény tevékenységének egészéhez. A szakszerűen fejlesztett gyűjtemény, az erre épülő saját szolgáltatásoknak biztosítania kell:

  • a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét,
  • a könyvtár-pedagógiai program megvalósíthatóságát.

Kiemelten szerepet kap még az idegen nyelv (német nemzetiségi, angol) és az informatika oktatása, az alsó tagozatban pedig a logopédiai osztályok működtetése.

 

A könyvtár nyitvatartási ideje: heti 22 óra

Hétfő 12 – 16 óráig
Kedd 10 – 15 óráig
Szerda 10 – 15 óráig
Csütörtök 10 – 15 óráig
Péntek 10 – 13 óráig

 

Könyvtárhasználati órák száma: évi 2 óra osztályonként

 

 

1.6.6.        Számítástechnikai szaktantermek délutáni kihasználása

 

  • informatika órák
  • számítástechnikai szakkörök, tanfolyamok (diákok, tanárok részére)
  • nyitott terem akció: minden héten egy alkalommal tanulóink igénybe vehetik az iskola felszerelését, lehetőségeit, tanulmányi munkájukhoz szabadidejük hasznos eltöltéséhez
  • Egyéni felkészülés szaktanár jelenlétében (versenyre, felzárkóztatásra)

 

1.7.   Egészségnevelési és környezeti nevelés program

 

1.7.1.        Az egészségnevelés pedagógiai programja

 

  1. A nevelés pedagógiai koncepciója (célok, értékek, feladatok)

Törekvésünk, hogy az egészséges életmódra nevelés, az életviteli ismeretek terjesztése, a különféle személyiségfejlesztő, önismeretre és az egymás tiszteletére nevelő programok átszőjék az egész nevelő-oktató tevékenységet a személyes példamutatástól kezdve az osztályfőnöki munkán keresztül a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokig.

Mivel a tanulási folyamat eredményessége és a tanulók személyiségének alakulása a résztvevők összehangolt munkájának függvénye, a sikerért illetve a kudarcért egyaránt felelős a diák, a tanár és a szülő. Ha a folyamatban bármelyik szereplő nem a megfelelő intenzitással vesz részt, ha megbillen a család egyensúlya, vagy a szülő és az iskola között nincs kellő együttműködés, azonnal visszaesik a teljesítmény és a tanuló személyiségének fejlődése is megtorpan. Ezért fontos, hogy a tanulók egészséges fejlődése érdekében terveinknek megfelelően minden érdekelt részt vegyen az együttműködésben.

 

  1. Az egészségnevelési program személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek ismertetése

Iskolánk, a Móra Ferenc Általános Iskola 1972 óta működik Budapest XIV. kerületében, a Füredi lakótelepen. Alsórákoson, Zugló legnagyobb területű városrészén az újonnan épült iskolák közül elsőnek nyitotta meg kapuit. Nyolc évfolyamos, alapfokú képzést nyújtó intézmény. Az épület mai formáját a 80-as évek elején nyerte el, amikor megépítették az újabb épületszárnyat is. Az iskola az oktatási célokat szolgáló helységeivel, a harmadik legnagyobb kapacitású intézmény a kerületben.

Az iskolaépülethez nagyméretű sportudvar tartozik, 20×40 méteres műfüves pályával, 175 méteres futópályával, és egy távolugró gödörrel.

A tantestület valamennyi tagja rendelkezik a munkájához szükséges szakképesítéssel.

Az 1-4. évfolyamon logopédiai és német nemzetiségi, az 5.-8- évfolyamon német nemzetiségi osztályok működnek.

Az iskola feladatai között különösen fontos az alapműveltség elsajátításához szükséges biztos készségek és képességek kialakítása. Ezek az írás, olvasás, számolás mellett a helyes tanulási technikák elsajátítása, a nyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, beleértve az idegen nyelveket is, az informatika oktatása, a környezetvédelmi szemlélet kialakítása.

Az egészséges étkeztetés

Iskolánknak jó kapcsolata van a HunGast-Mecsek Kft. étkeztetési céggel. Igényeinket, kéréseinket igyekszenek maximálisan teljesíteni.

Az iskolánkban működő büfé vezetőjével egyeztetünk annak érdekében, hogy tanulóink lehetőleg egészséges, rostokban és vitaminokban gazdag, zsír és szénhidrátszegény ételekhez jussanak. Igyekszünk kizárni a túlcukrozott és koffeintartalmú üdítőitalokat és az édességeket.

 

  1. Az értékelési eszközök és módszerek ismertetése

Testnevelés

Az 1-8 évfolyamos diákokat a versenyeken négy korcsoportban versenyeztettük és így állapodtunk meg a fizikai mérésükről is. Egy korcsoport az egymást követő évfolyamokat jelenti.

Sor kerül mindhárom állóképességi forma mérésére. Az ízületi lazaság mérése iskolai körülmények között objektíven nem megoldható.

A méréssorozatot minden iskolai tanévben és minden osztályban szeptember végén és május végén végezzük el egy megkezdett iskolai héten. Az adatokat személyre szólóan rögzítjük külön lapokra nyolc éven keresztül.

Mérések leírása: (minden évfolyamon)

  • 4×20 m-es ingafutás
  • 1000 m-es síkfutás
  • helyből távolugrás
  • kislabda hajítás

Méréseinket adaptáljuk a 2012/2013 tanévtől kezdődő országos fit-méréshez.

 

  1. Tanításon kívüli egyéb egészségnevelő programok
  2. a) vetélkedők:

Osztályfőnökök, szaktanárok szervezésében

  1. b) versenyek:

testnevelés        1.-4. évfolyam kerületi rendszerben

5.-8. évfolyam kerületi rendszerben

biológia             5.-8. évfolyam

  1. c) erdei iskola:

1.-8. évf. évente egyszer 4-5 napig tavasszal . A jövőben tervezzük a szakirányú erdei iskolákat. Pl. (sport, kézműves stb. táborok) a felsőbb évfolyamokon.

  1. d) táborok:

Fakultatív mind a tanulók, mind a tanárok számára. Évente megrendezésre kerülő táborok: sítábor, nyári tábor.

  1. e) kirándulások:

Őszi, tavaszi időszakban osztályonként.

  1. f) napközis foglalkozások:

Iskolánkban 16+3 napközis csoport és egy tanulószoba működik. Tavasszal és ősszel egészségügyi vetélkedőt szervezünk, ezen kívül tervezünk gyümölcs- és zöldségnapokat az ismeretek bővítésére. Gyógynövények felismerése, hasznosítása a mindennapokban, ismeretek elmélyítése (növényfotók tablószerűen elrendezve). Védett növények és állatok megismertetése, különösen a mindennapokban előforduló pénzérméken (két forintoson magyar kikerics öt forintoson nagy kócsag, húsz forintoson magyar nőszirom, ötven forintoson kerecsensólyom).

  1. g) terepgyakorlatok:

Őszi, tavaszi terepgyakorlatok a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban biológiából a felső évfolyamokon. A már régen bevett gyakorlatot élesztenénk újra, amikor beindítanánk a biológiai ismereteket bővítő, a tananyaghoz szervesen kapcsolódó túrákat elsősorban a Börzsöny-hegységben. A túrák ősszel és tavasszal egy hétvégi napon kerülnek megrendezésre időjárástól függően. A tanulók a biológia tanárokkal évfolyamonként mennek ki és végeznek ökológiai, természetismereti méréseket feladatlapokra. A feladatlapok értékelhetőek. A biológiai ismereteken túl minden ilyen túra remek lehetőség a szabadban végzett mozgásra, a társaság összekovácsolására is. Sajnos nem lehet kötelezővé tenni és ez korábban is meglátszott a rendezvények alullátogatottságán.

  1. h) akcióprogramok:

Eseménytől függően. Pl. Fák napja, Challenge day, „Parlagfűmentes Zugló”

 

  1. Egészségnevelés lehetőségei a tanórákon
  2. A) Testnevelés

Minden évfolyamon heti 5 testnevelés órán vesznek részt a tanulók. (A 2012-2013-as tanévtől kezdve az 1. és 5. osztályokban kerül bevezetésre a heti 5 óra testnevelés, a többiben felmenő rendszerben.)

  1. B) Környezetismeret

az alsós évfolyamon heti 1, 5-6. évfolyamon heti 2 óra áll rendelkezésre, melynek 10%‑át fordítjuk egészségnevelésre.

  1. C) Biológia
  2. évfolyam heti 1 + 0,5 óra az emberi test felépítésével, működésével, egészségtanával foglalkozik.
  3. D) Osztályfőnöki órák

Az évi 37 osztályfőnöki órából 10 órát fordítunk egészségnevelésre.

Lehetséges témák: Egészséges ember, egészséges táplálkozás, a mozgás szerepe, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, droghasználat, szexualitás, lelki életünk fontossága, a stresszkezelés módszerei, ember és környezete, kapcsolat embertársainkkal.

 

  1. Drogprevenció az iskolában

Lásd drogstratégia fejezetben

  1. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve
  • Felmérés készítése az iskola tanulói körében, milyen ismeretekkel rendelkeznek.
  • Együttműködő partnerek felkutatása (pl. Vörös Kereszt, OGYEI…)
  • Pedagógusok felkészítése, tanfolyamok szervezése
  • Oktató anyagok gyűjtése, beszerzése (pl. osztálynyi tankönyvek, DVD, CD, oktató programok…)
  • Évfolyamra lebontott ismeretanyag összeállítása (kritikus területek: közlekedésbiztonság, otthonbiztonság, gyermekintézmények biztonsága, játék és szabadidő, sportbiztonság)
  • Felmenő rendszerben az oktatás bevezetése az 1. és az 5. évfolyamon
  • Kimeneti mérés elvégzése, értékelés, visszacsatolás, korrekció

 

  1. Technikai eszközök fejlesztése
  • játszóudvar kialakítása balesetmentesen, az EU előírásainak megfelelően
  • energiatakarékos, szemre kevésbé káros hatású világítótestek beszerzése
  • a folyosói öltözők és szekrények balesetveszélyes ajtóinak javítása, cseréje
  • a mellékhelyiségek rendeltetésszerű használatának folyamatos ellenőrzése
  • az ebédlő tálalójának kulturált kialakítása, az ételmaradék tárolásának higiénikus megoldása

 

  1. Szűrővizsgálatok, orvosi ellenőrzések
  • tanulóink rendszeres orvosi vizsgálata, oltások, szűrővizsgálatok elvégzése
  • rendszeres kapcsolattartás a körzeti gyermekrendelővel, gyermekorvossal, védőnővel
  • teljes munkaidejű iskolapszichológus alkalmazása

 

1.7.2.        Iskolai drogmegelőzési stratégia

 

Helyzetkép

A fővárosi és lakótelepi környezet negatív hatásai tapasztalhatók a tanulók körében.

Jövőkép

Célunk, hogy nyugodt légkörű, vidám hangulatú iskolában olyan gyermekeket neveljünk, akikben a 8. osztály végére erős a motiváció az egészséges életvitelre, életkoruknak megfelelő módon reagálni tudnak az egészséget befolyásoló tényezőkre, és mint a legveszélyeztetettebb korosztály, ellenálljon a drog csábításának.

A SWOT elemzés alapján a következőket vesszük figyelembe a drogmegelőzési tevékenység kapcsán

Erősségeink

gyermek centrikus szemlélet; képzett tantestület; képzett szakmai segítők: logopédusok, fejlesztőpedagógusok, iskolapszichológus,…; kultúrált környezet; színes gyermek-programok; stabil tanári gárda; nyitott és kezdeményező pedagógusok; sokféle tanításon kívüli szabadidős program;

Lehetőségeink

azonos követelményrendszer kialakítása; kultúrált viselkedés kialakítása a tolerancia jegyében (diák-diák, ped.- ped., diák-ped., ped.-szülő között); pályázatok; szorosabb kapcsolat az óvodákkal; helyi ifjúsági szervezet megalakítása; még több szabadidős program; sportosztály indítása; drogprevenciós tevékenység; házi előkészítő a tanulók adottságaihoz igazodva;

Gyengeségeink

nem vagyunk kellően felkészülve a tanulási és magatartási problémák kezelésére; nem egységes a követelményrendszer; a fegyelmi vétségeket nem azonosan bíráljuk el; rossz az információáramlás; a jó és sikeres dolgoknak nincs reklámja; egyes kollégák az épületben nem a kijelölt helyen dohányoznak; a házirendet nem egyformán értelmezzük;

Veszélyek

A családi háttér közömbössé és negatívvá vált. A túl nagy terhelés miatt a tanárok kiégnek, elfásulnak. Hiányzik az idő a gyermekek személyiségének fejlesztésére. Egyre több a tanulási- viselkedési zavarral küszködő gyermek. Galerik jelennek meg iskolánk környékén (drog, agresszió). A média rossz irányba befolyásolja a gyermekeket. A gyerekek fizikai és mentális állapota romlik. Elnőiesedik a pálya, hiányzik a férfiminta. A szülő egyedül a pedagógustól várja a gyermek nevelését. A családok anyagi helyzete romlik. A pedagógusok leterheltsége folyamatosan emelkedik.

 

Prioritások

Azokat a területeket határoztuk meg, melyeket a közép- és hosszú távú tervezésben figyelembe veszünk.

  • Az iskolai működésre hatók
  • az Intézeti Minőségirányítási Programban leírtak figyelembe vétele
  • Az iskolai eszközrendszerre hatók:
  • Pedagógusok képzése a drogmegelőző munkára
  • A tantestület mentálhigiénéjének javítása
  • A tanulókra hatók
  • Ismeret- és készségfejlesztés
  • Alsó tagozaton az egészségnevelési program bevezetése
  • Felső tagozaton az egészségnevelési program bevezetése
  • A tanulók droggal kapcsolatos ismereteinek bővítése és hogy képes legyen nemet mondani
  • Kortárs segítők pozitív motiváló hatásának fejlesztése
  • Konfliktuskezelési technikák elsajátítása
  • Egészségmotiváció kialakítása
  • Drogkipróbálók, kísérletezők segítése, irányítása
  • Szülőkre hatók
  • szorosabb együttműködés a gyerekek érdekében
  • hatékonyabb bevonásuk a nevelési feladatokba.
  • A „külvilág” felé történő kommunikációra ható:
  • Hatékonyabb kommunikáció
  • Iskolakép-formálás fejlesztése.

Célok és feladatok

A prioritási területekhez kapcsolódnak

  • Az iskolai működésre hatók
  • Az IMIP-nek megfelelő rendszer hatékony működtetése (a drogprevenciós munka minőségbiztosítása)
  • Az iskolai eszközrendszerre hatók
  • Pedagógusok felkészítése alapfokon partnermunkára, képzésre, drog-megelőzésre
  • A pedagógusok mentálhigiénéjének fejlesztése
  • Egészségnevelő és drogügyi koordinátor alkalmazása a drogmegelőzési munka fejlesztésére
  • Új tevékenységi formák bevezetése: sportosztály indítása délutáni sporttevékenység fejlesztése sporteszközök beszerzése.
  • Az „EGÉSZséges ÉLET” program bevezetése alsó és felső tagozaton
  • Szabadidős programjainkat még több gyermek számára vonzóbbá tenni
  • Információáramlás fejlesztése – az „infoszoba” hatékonyságának növelése
  • A jó és sikeres dolgok reklámozása, „menedzselése” a tanulók és kollégák körében (pl. szabadidős programok, pályázatok)
  • Az egészségnevelés, a drogügyi koordinátor, a gyermekvédelmi felügyelő, a szabadidő szervező, a DIÉTA kapcsolattartó tanár együttműködésének biztosítása és továbbképzésük
  • Pályázatok írása.
  • A tanulókra hatók
  • Szolgáltatás megszervezése: kortárs ill. ifjúsági segítők bevonása, pozitív motiváló hatásuk érvényesítése
  • Kortárs segítő képzésre alkalmas fiatalok kiválasztása, és a képző szervezetekhez irányítása
  • A gyermek-centrikusság jegyében tanulóink számára vonzó szakköri és szabadidős tevékenységek kialakítása – véleményük kikérésével
  • Iskolarádió és/v. iskolaújság indítása a tanulók önmegismerése, képesség- és készségfejlesztése céljából
  • Ismeret- és személyiségfejlesztő programok a tanulók droggal kapcsolatos ismereteinek bővítésére
  • Az iskolai szinten megjelenő drogproblémák kezelésére „menetrend” kidolgozása
  • Igény esetén házi előkészítők a rászoruló tanulóknak
  • Szülőkre ható
  • Rendszeres együttműködés a szülői munkaközösséggel
  • Szorosabb munkakapcsolat kialakítása a szülőkkel – bevonásuk a nevelési feladatmegosztásba
  • Fogadóórák és szülői értekezletek hatékonyabbá tétele
  • Az iskola és család közötti információáramlás „naprakész” módjának megszervezése.
  • „külvilág” felé történő kommunikációra hatók
  • a pedagógiai program megismerhetővé tétele (pl. honlapon)
  • a minőségfejlesztési programban szereplő partnerekkel a kapcsolat fejlesztése
  • a drogmegelőzési és drogproblémával kapcsolatos tevékenység során kialakult intézményi és személyes kapcsolatok fenntartása és fejlesztése (gyámhatóság, rendőrség, szakmai szervezetek…)
  • kapcsolatfelvétel és konzultáció a Zuglói Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal

 

Programtervezés

A helyzetfelmérés és jövőkép kialakítása után a prioritásokat, célokat és feladatokat figyelembe véve a programtervezés a prevenció szintjeinek szem előtt tartásával történik.

Az univerzális megelőzési munka az iskola teljes tanulói körére kiterjedő generális prevenciót jelent. Ilyen tevékenységek:

  • az iskolai működésre hatók:
  • a minőségbiztosítás és IMIP alapján kidolgozni, átdolgozni az iskolai működést szabályozó alapdokumentumokat
  • az iskolai eszközrendszerre hatók:
  • egészségnevelési munkaközösség megalakítása
  • egészségnevelő, drogügyi koordinátor feladatainak meghatározása, munkaköri leírásának elkészítése
  • az egészségnevelési munkaközösség működési feltételeinek kialakítása
  • a tanulókra hatók:
  • ifjúsági (kortárs) segítő képzés beindítása, csatlakozás már működő szervezethez
  • diákklub beindítása
  • iskolarádió és/vagy iskolaújság működtetése az egészségnevelési, drogprevenciós szemlélettel
  • szakkörök bővítése önismereti, konfliktuskezelő, személyiségfejlesztő, életvezetési készség formáló programmal
  • az óvodákkal kialakítandó szorosabb kapcsolat az ott elkezdett egészségnevelési program folytatása érdekében, amelyre felsőbb évfolyamokon a drogprevenció is épülhet
  • iskolai egészségnap védőnők és/vagy kortárs segítők közreműködésével
  • a dohányzás megakadályozása érdekében meghozott döntések, intézkedések és törvényi előírások betartásának ellenőrzése
  • mivel a drogprevenció és drogprobléma kezelése nem egy konkrét tantárgyhoz kötött, ezért szükséges több tantárgy ill. műveltségi terület tanórai keretébe ágyazható egészségnevelési és drogprevenciós módszerek alkalmazása. Ezek a következők (a teljesség igénye nélkül):

– természetismeret 1-6.évf.: Az élővilág alapjainak megismerése

– technika életmód-életvitel 1-8.évf.: Egészséges életmódra nevelés, családi életre nevelés

– testnevelés 1-8.évf.: A mozgás jelentősége az egészséges életmódban, az akaraterő, önfegyelem fejlesztésében

– biológia 7-8.évf.: A veszélyes anyagok, drogok szervezetre gyakorolt hatása

– irodalom 1-8.évf.: A drogok befolyásoló szerepe az alkotó munkában

– rajz 5-8. évf.: A drogok szerepe a képzőművészetben

– kémia 7-8.évf.: A drogok szervezetkárosító anyagai

– földrajz 7-8.évf.: Drogtermelés a világban, drogterjesztés

– történelem 5-8.évf.: Drog-jogi ismeretek

– idegen nyelv 1-8.évf.: Különböző országok drogstratégiái

– informatika 5-8.évf.: Drog enciklopédia tanulmányozása

Osztályfőnöki órák egészségnevelési és drogprevenciós tematikája

Alsó tagozatban:

sajnos nincs osztályfőnöki óra, ezért ez a feladat az EGÉSZséges Élet program bevezetésével oldható meg.

Felső tagozatban:

heti 1 osztályfőnöki óra van, ebből tanévenként 10 kötelezően az egészséges életmóddal foglalkozik.

  • szülőkre hatók:
  • szülők tájékoztatása az egészségnevelési és drogmegelőzési programról
  • szülőkkel közös (sport)vetélkedő
  • szülő klub
  • a „külvilág” felé történő kommunikációra ható:
  • cikkek, riportok megjelentetése a Zuglói Lapokban és a Zugló TV-ben

Szelektív, vagyis a kockázati csoportokat megcélzó prevenciós munka.

  • Az iskolai eszközrendszerre hatók:
  • Tanári kiégés elkerülését célzó program lehetőségének biztosítása
  • Mentálhigiénés képzések
  • A tanulókra hatók:
  • 7-8. osztályosoknak (a legveszélyeztetettebb korosztálynak) szakmai szervezetek drogprevenciós foglalkozásai
  • iskolapszichológus foglalkozásai érintett tanulók osztályaiban osztályfőnöki órán vagy délutáni osztályprogram keretében
  • A szülőkre hatók:
  • az „elfoglalt szülő” szindróma kezelésére alkalmas program kidolgozása és bevezetése
  • A „külvilág” felé történő kommunikációra ható:
  • nevelési és oktatási sikereink kifelé való kommunikálása

Indikált – javallt prevenció az egyénre irányul. Olyan tanulókat célozunk meg egyénileg, akiknél már valamilyen probléma felfedezhető a drogfogyasztással kapcsolatban.

  • Az iskolai működésre hatók:
  • A drogproblémás magatartás törvényileg szabályozott szankcióinak beépítése az iskolai alapdokumentumokba
  • Az iskola és a drogproblémás fiatalok ellátására szervezett intézményrendszer együttműködési módszereinek kidolgozása és beépítése az iskolai alapdokumentumokba
  • Az iskolai eszközrendszerre hatók:
  • Kijelölni a drogproblémás gyermekekkel foglalkozók személyét
  • (egészségnevelő, drogügyi koordinátor, gyermekvédelmi felelős, iskolai védőnő, iskolaorvos, iskolapszichológus)
  • Biztosítani a működési feltételeket a problémakezelésre (helyiség, fogadóóra, pénzügyi keretek)
  • A tanulókra hatók:
  • A drogproblémák iskolai kezelésére vonatkozó eljárásrend kidolgozása
  • Az ismert drogproblémás gyermekkel való fokozott törődés, beszélgetés, foglalkozásokra irányítása
  • Az érintett tanulókkal foglalkozók együttműködésének megszervezése, dokumentáció kidolgozása
  • Az érintett tanulók pszichológushoz vagy segítő szervezethez irányítása (szülői együttműködéssel)
  • A szülőkre hatók:
  • A drogproblémás tanulók szüleivel megbeszélés, tájékoztatás, tanácsadás (törvényi lehetőségeknek megfelelően)

 

Kapcsolati rendszer

A prevenciós tevékenység

  • iskolán belüli résztvevői: iskolavezetés, osztályfőnökök, szaktanárok, gyermekvédelmi felelős, szabadidő szervező, iskolapszichológus, drogügyi koordinátor, egészségnevelő, iskolaorvos, iskolai védőnő, DIÉTA vezető tanár
  • iskolán kívüli résztvevői: szülők, szakmai szervezetek, kortárs segítők, pedagógus-képző szervezetek, iskolaorvos, iskolai védőnő.

A drogproblémák kezelésében

a prevenciós tevékenységben résztvevőkön kívül:

szülők – a tanuló életkorától és helyzettől függően, kerületi gyermekjóléti szolgálatok, Nevelési Tanácsadó, gyámhatóságok, egészségügyi intézetek, segítő szervezetek, rendőrség, alapítványok.

Szükség esetén a prevenciós tevékenységben résztvevők egyénileg vagy együtt veszik fel a kapcsolatot a segítőkkel – a kidolgozott eljárásrendnek megfelelően.

 

Az Akciótervet minden év elején a tanév rendje és az éves ütemterv ismeretében készítjük el.

 

1.7.3.        Környezeti nevelés

 

A környezeti nevelés alapelvei:

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását. Ösztönözzük tanítványainkat olyan ismeretek szerzésére, amelynek segítségével tevékeny állampolgárokká nevelődhetnek, kreatív problémamegoldó gondolkodással rendelkezhetnek, eligazodhatnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén és felelős elkötelezettséget vállalhatnak egyéni vagy közös tetteikben. Fejlődjön a tanulók természettudományos gondolkodásmódja. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv legyen.

Törvényi háttér:

A pedagógiai program tartalmazza azt a törvényi hátteret, illetve iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe vettünk.

Környezeti nevelésünk általános célkitűzései:

Arra törekszünk, hogy a tanulóink a szerzett ismereteiket a valósággal összevetve rendszerezzék és a felmerülő problémákra megoldási javaslatokkal álljanak elő. Ezek közül legyenek képesek kiválasztani a legoptimálisabb megoldást.

Fontosnak érezzük a globális összefüggések megértetését. Azt, hogy a létező környezeti problémák mögött gazdasági és társadalmi problémák állnak.

A pedagógiai folyamat eredményeként sajátítsák el tanulóink azokat az értékeket, melyek a létminőség választásához szükségesek, alakítsák ki az ehhez tartozó viselkedési normákat és formákat.

Vegyék észre a természet az élet a biológiai sokféleség jelentőségét és legyenek képesek a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.

Helyzetkép:

Az iskola külső környezete:

Iskolánk parkkal, sportpályával körülvett betonépület, amely a Füredi lakótelep csendes környezetében működik, a Rákos-patak közelségében.

Az iskola belső környezete:

Iskolán belül két igényesen kialakított télikert található. Épületünk helyet ad a HunGast‑Mecsek Kft. vállalat főzőkonyhájának, amelyhez egy tálaló és melegítő konyharész tartozik, valamint egy büfének, amit egy vállalkozó működtet. A porta előtt szárazelem-gyűjtőt helyeztünk el.

Hagyományaink:

erdei iskola, papírgyűjtés, iskolai kirándulások, Talpalatnyi Föld (kerületi vetélkedő) Hulladék-suli klub, Állatkerti séta, nyitott iskola (ha a fenntartó támogatja hétvégén sportolási lehetőséget biztosítunk a lakosságnak)

Az iskola működése környezeti nevelés szempontjából:

A környezeti nevelés jelenleg nem hatja át még az egész iskolát, apró lépéseket már tettünk távlati céljaink megvalósítására.

Iskolánk konkrét nevelési céljai:

A pedagógiai programban megfogalmazott célokat a következőkkel egészítjük ki:

Szemétszedési akciók szervezése a Rákos-patak és iskolánk környékén.

Az iskola működésének környezetbaráttá alakítása: hulladékkezelés, energiatakarékosság, étkezés.

Az intézmény tárgyi környezetének tudatos és tervszerű fejlesztése. Tantermek berendezése, és a belső terek hangulatosabbá tétele, udvar, zöldterület gondozása, fejlesztése, környezetbarát anyagok használata.

Helyi értékek és problémák feltérképezése.

Olyan szervezetek felkutatása és a velük való munkakapcsolat kiépítése, amelyek munkánkat segítik.

Az iskolai büfében közkedvelt gyümölcsök, tejtermékek árusítása, a szénsavas üdítők helyett rostos ivólevek, ásványvíz kínálása, a gyerekek reklámmal való ösztönzése az egészségesebb táplálkozásra.

Éves program:

hónap nap megnevezés program
szeptember 1. osztályosok faültetése
Tisztasági verseny hirdetése
október Papírgyűjtés
23. Nemzeti ünnep Megemlékezés
november Halloween Halloween-party
11. St. Martin nap Lampionos felvonulás, játszóház
december 6. Mikulás Sport Mikulás
Karácsony Ajándékkészítés, ajándékműsor
január Tanulmányi versenyek
február Farsangi bál, sváb-bál

 

március 15. Nemzeti ünnep Megemlékezés
22. A víz világnapja Alsó- rajzverseny
Felső- csapatverseny
április 7. Egészségügyi világnap Egészségügyi vetélkedő
Papírgyűjtés
Húsvét Ajándékkészítés
Nyúlcipő-sportverseny
22. A Föld napja Plakátkészítési verseny
május 5. Európa napja Utazási játék
10. Madarak és fák napja Rajz pályázat
Erdei iskolák
június 5. Környezet védelmi világnap Jutalom kirándulás?

Résztvevők:

tanulmányi versenyek győztesei, tisztasági verseny győztesei, Hulladékgyűjtő verseny győztesei, Suli klub tagjai

 

A környezeti nevelés színterei:

Tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi problémákat.

Osztályfőnöki órák: megemlékezés a Takarékossági Világnapra, A Föld Napjára, … környezetvédelmi akciók hirdetése, csapatok szervezése.

Technika: anyagok újrahasznosítása, energiatakarékos gazdálkodás a háztartásban, szelektív hulladékgyűjtés a háztartásban

Matematika órák: víz- és energiatakarékosságra utaló szöveges feladatok grafikus megoldása

Környezetismeret órák: Nemzeti Parkjaink megismertetése

Biológia: megoldási stratégiák kidolgozása környezeti értékeink megóvására (csoportos munkaforma)

Földrajz: állat- és növényvédelmi feladatok megtervezése és végrehajtása évszakokra lebontva.

Kémia: levegő-, víz- és talajvédelem, háztartásban használatos anyagok tulajdonságainak ismerete különös tekintettel az élettani és környezetre tett hatásaira

Tanórán kívüli programoknál egy-egy környezetvédelmi probléma köré szervezzük a tevékenységet.

Tanulmányi versenyek: Herman Ottó verseny, Hevessy György verseny

Vetélkedők: Talpalatnyi Föld kerületi verseny

Szakkör: Hulladék-suli

Akciók: papírgyűjtés, szárazelem-gyűjtés, tablókészítés, rajzpályázatok,

Tanulmányi kirándulások, nyári táborok, erdei iskola

 

Eszközök:

Olyan eszközök, amelyek segítséget nyújtanak a környezeti neveléshez tanórán belül és tanórán kívül. Az eszközök kiválasztásánál fontos szempont, az interaktivitás.

Pl.: Iskolai meteorológiai állomás, környezetvédelmi detektívkoffer, ökológiai vízvizsgáló labor, gázelemző készülék, funkcionális modellek (pl. víz körforgása), társasjátékok, oktató CD-k.

1.8.   Az iskolai élet munkarendje, hagyományok

 

1.8.1.        Általános munkarend

 

Az iskola reggel 630-tól – 1800-ig tart nyitva.

Szülői igény alapján 630-tól reggeli ügyeletet tartunk.

Tanulóinknak 730 – 750 között kell megérkezni az iskolába.

Az első óra 800-órakor kezdődik.

A csengetési rend:

  1. 700 – 745
  2. 800 – 845
  3. 900 – 945
  4. 1000 – 1045
  5. 1100 – 1145
  6. 1200 – 1245
  7. 1300 – 1345

Alsós tanulóink részére szülői igény alapján 1800-ig biztosítjuk a felügyeletet.

Alsós tanulóink napközis foglalkozást a felsős tanulóink tanulószobai foglalkozást igényelhetnek.

 

1.8.2.        Hagyományok

Lásd Közösségi élet c. fejezet

1.9.   Iskolahasználók az iskolai közéletben

 

 

1.9.1.        A DIÉTA

Lásd 1.4.-ban Diákközösségek c. alatt.

 

 

1.9.2.        A szülők, a tanulók és az iskola együttműködésének formái

 

A gyermek nevelésének két legfontosabb színtere: a család és az iskola. A minél eredményesebb nevelés érdekében összhangot kell teremteni e kettő között. Iskolánknak ezért különösen fontos a szülőkkel való jó kapcsolat kialakítása. A tanárok és a szülők kapcsolatának kölcsönös párbeszéden, őszinteségen és bizalmon kell alapulnia.

A szülők rendszeresen tájékoztatást kapnak az iskola életéről, a gyermekük fejlődéséről. Pedagógiai programunkból megismerhetik az iskola nevelési céljait, módszereit, lehetőségeit.

 

Szülői közösségek:

  • Szülői munkaközösség osztályszinten
  • Szülői munkaközösség iskolai szinten
  • Iskolaszék.

 

A szülőkkel való kapcsolattartás, illetve a szülő tájékoztatásának formái

  1. Szülői értekezlet

Célja: az osztállyal kapcsolatos gondok, közös feladatok, célok megbeszélése. Általában évente három alkalom osztályszinten, ill. problémák és pályaválasztás előtt többször is tartható.

Évfolyam szintű: a 7. és 8. osztályosok szülei részére pályaválasztási felelős szervezésében.

A leendő első osztályosok szülői részére        – bemutatkozó – tájékoztató

  1. Fogadóórák

Célja: Tájékoztatás a gyermek egyéni gondjairól, fejlődéséről, viselkedéséről, teljesítményéről

Véleménycsere a szaktanárokkal és nevelőkkel.

Négy alaklom, a szülői értekezletek közötti időszakban, illetve szükség esetén egyéni megbeszélés időegyeztetés után.

  1. Egyénileg megbeszélt konzultációk

A szülő vagy tanár kérése alapján a fogadóórák időpontjától eltérő időpontban.

  1. Nyílt tanítási hét – nyílt napok

Iskolánkban lehetőség van arra, hogy a szülők – egy előre meghatározott időszakban – tanórákat látogassanak, ahol személyesen győződhetnek meg gyermekük teljesítményéről, viselkedéséről, órai aktivitásáról és a tanár munkájáról.

Az iskolaválasztás megkönnyítése céljából leendő elsősöknek, ill. szüleiknek is szervezünk óralátogatásokat, hogy megismerkedhessenek az iskolai környezettel, a leendő tanítónénikkel.

Nyílt óráinkat a kerületi óvónők is látogathatják.

  1. Családlátogatások

Célja: A gyermek otthoni környezetének tanulmányozása, a felmerült gondok megoldására lehetőség keresése. Osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelősök és iskolapszichológusunk irányításával.

  1. Közös programok

A szülők évente többször is részt vehetnek gyermekükkel együtt az iskola által rendezett osztály, illetve iskola szintű szabadidős programokon

  1. Szülői klubok szervezése igény szerint havonta egyszer. A szülői klubok feladata és célja, hogy segítséget nyújtson, és tanácsot adjon a szülőknek a sajátos nevelési igényű gyermekük neveléséhez, a hátrányok csökkentéséhez. Módszertani tanácsokat adjon a szülőknek a gyermekükkel való otthoni foglalkozásokhoz. Segítsen megismerni gyermekük képességeit, s azok kibontakoztatása érdekében vonja be őket a közös tervezésbe, az egyéni fejlesztési terv közös kidolgozásába. Tegye érdekeltté a szülőket a célszerű fejlesztésben. Alakuljon ki egy bizalomteljes együttműködés. Kapjon a szülő elegendő támogatást, biztatást a „sikeres szülőszerep”-re való képességhez.

 

A szülők írásbeli tájékoztatásának formái:

  1. Üzenő – tájékoztató – ellenőrző

A gyermek tanulmányi előrehaladását, magatartásának értékelését tartalmazza.

  1. Iskolai hirdetőtablók, faliújságok, az iskolai élet eseményeiről és eredményeiről.
  2. Interneten is elérhető iskolánk.

Honlapunk: www.mora-zuglo.atw.hu

E-mail cím: mora1144@freemail.hu

 

A szülői segítségnyújtás lehetősége az iskolának:

  • Az iskola alapítványának támogatása
  • A kulturális és sport programok szervezésébe, lebonyolításába, környezeti feltételeinek javításába.

1.10.            Feltételek

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke:

 

  1. Iskolánk sajátos arculata oktatási programjaink sokszínűségéből fakad. Ezek a következők:
  • Emelt szintű nyelvoktatás angol és német nyelvből
  • Informatikaoktatás 6. osztálytól
  • Német kisebbségi nyelvoktató program
  • Dyslexia prevenció 1-4. o.
  • A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása 1-8. o.
  • Nívócsoportos oktatás magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyakból a 7. és 8. évfolyamokon, ha a csoportok összetétele és az óraszám lehetővé teszi.

 

  1. Eszközrendszer a nevelési-oktatási folyamatban

Az eszközrendszer magában foglalja a nevelési-oktatási módszereket és a nevelés-oktatás során használt eszközöket.

  • A nevelési-oktatási módszerek: a célok, feladatok megvalósítása érdekében alkalmazott eljárások, a cél eléréséhez vezető utak. A pedagógiai program szerint leírtak.
  • Az eszközök: a nevelési-oktatási módszerekhez használt nyomtatott, nem nyomtatott, több dimenziós multimédiás és audiovizuális eszközök, anyagok.

A megválasztott módszerek összhangban vannak a nevelői szabadsággal, az eszközök használata pedig egyrészt a pedagógiai kulturáltság, másrészt a rendelkezésre álló feltételek függvénye. A módszertani kultúra folyamatos bővítése minden nevelő feladata.

A tanítás-tanulás folyamatában sokféle taneszközre, audiovizuális és multimédiás taneszközre, anyagokra is szükség van ahhoz, hogy a nevelés-oktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezek egy része készen vásárolt, más részét pedagógusaink készítik és sokszorosítják.

 

  1. Az iskola tárgyi feltételei – a színvonalas pedagógiai munkához szükséges eszközrendszereket figyelembe véve – megfelelőek. Mind az audiovizuális eszközök, mind a számítástechnikai berendezések területén jól felszerelt kabinetek állnak rendelkezésünkre. Ezeket és a szoftverbázist folyamatosan bővítjük, anyagi lehetőségeink függvényében.

 

  1. Tankönyvek, taneszközök választásának elvei

Iskolánkban az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép) használunk a tananyag feldolgozásához, melyet a művelődési és közoktatási miniszter hivatalos tankönyvvé nyilvánított. Az egyes évfolyamainkon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói tankönyveket, taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tantervei alapján és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveit is figyelembe véve az SZMK ill. Iskolaszék egyetértésével.

A sajátos nevelési igényű tanulók a többségi iskola tankönyveit kiegészítő feladatlapokkal illetve tankönyvekkel együtt használják.

A nyomtatott taneszközökön túl néhány tárgynál egyéb eszközökre is szükség van (tornafelszerelés, rajzfelszerelés).

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában történt szülői értekezleteken) az iskola tájékoztatja.

A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

  • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveinek.
  • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több éven keresztül használhatók
  • A taneszközök használatában a stabilitásra törekszik: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be.

 

Az iskola – pénzügyi lehetőségeihez mérten – saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott tanulást segítő kiadványt szerez be az iskolai könyvtár számára.

Felsőbb évfolyamokon lehetőleg a választott tankönyvcsaládot kell alkalmazni a tantárgy tanítási ideje alatt. Tankönyvváltásra csak a képzési szakasz ismételt kezdésekor kerülhet sor.

 

Meglévő eszközeink mennyisége és minősége folyamatos fejlesztést kíván. Iskolánkban szaktermi rendszer működik, segítve a nevelő-oktató munkát. A termek felszereltsége megfelelő, amelyet a jövőben korszerűbb eszközökkel anyagi lehetőségektől függően folyamatosan bővítünk.

 

A tantárgyakhoz kapcsolódó konkrét eszközlisták az egyes tantárgyi kerettantervek részeiként megtarthatók.

 

 

1.11.            A pedagógiai program legitimációja

 

 

 

1.11.1.    Diákönkormányzat

 

 

 

A PEDAGÓGIAI PROGRAM véleményezése és ELFOGADÁSA

 

 

 

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a …… év …… hó …… napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

 

 

 

Kelt:

 

 

 

…………………………………………

az iskolai diákönkormányzat vezetője

 

 

1.11.2.    Szülői munkaközösség

 

 

 

A PEDAGÓGIAI PROGRAM véleményezése és ELFOGADÁSA

 

 

 

 

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a ….… év ….… hó ….… napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

 

 

 

Kelt:

 

 

 

……………………………………………

az iskolai szülői munkaközösség elnöke

 

 

1.11.3.    Iskolaszék

 

 

 

A PEDAGÓGIAI PROGRAM véleményezése és ELFOGADÁSA

 

 

 

 

A pedagógiai programot az iskolaszék a ….… év ….… hó ….… napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

 

 

 

Kelt: 2013. márc. 12.

 

 

 

…………………………………………

az iskolaszék elnöke

 

 

1.11.4.    Német Kisebbségi Önkormányzat

 

 

 

A PEDAGÓGIAI PROGRAM véleményezése és ELFOGADÁSA

 

 

 

 

A pedagógiai programot a Német Kisebbségi Önkormányzat a …… év …… hó …… napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

 

 

 

Kelt: 2013. márc. 27.

 

 

 

…………………………………………

a Német Kisebbségi Önkormányzat

elnöke

 

 

1.11.5.    Nevelőtestület

 

 

 

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA

 

 

 

A pedagógiai programot a nevelőtestület a …… év …… hó …… napján tartott ülésén elfogadta.

 

 

 

 

Kelt: 2013. márc. 01.

 

 

 

…………………………………………

igazgató

 

 

1.11.6.    Intézményvezető

 

 

 

A PEDAGÓGIAI PROGRAM JÓVÁHAGYÁSA

 

 

 

 

A Móra Ferenc Általános Iskola pedagógiai programját az iskola igazgatója ……. év ….… hó ….… napján jóváhagyta.

 

 

 

Kelt:

 

 

 

…………………………………………

igazgató

 

 

 

                                   2.                 Helyi tanterv

 

2.1.   Az iskola képzési rendje

 

 

2.1.1.         Képzési specialitások

 

Emelt szintű angol nyelvoktatás 1-8. osztályig

Emelt szintű német nyelvoktatás 1-8. osztályig

Német nemzetiségi nyelvoktató osztály 1-8. osztályig

Dyslexia prevenció 1-4. osztályig

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása 1-8. osztályig.

 

 

2.1.2.        Választási lehetőségek

 

Lásd XXXI. melléklet.

 

 

2.1.3.         Helyi tanterv

 

Lásd XXXI. melléklet

 

 

2.1.4.         Iskolai PROJECTOKTATÁS

 

Iskolai projektek

A projektmódszer a hagyományos tanterv helyett a tananyagot a gyermek érdeklődésén alapuló életszerű feladategységek köré csoportosítja, melyek elsajátítása egyes tanulók fejlődési sajátosságainak, egyéni fejlődési ütemének megfelelően történik.

A projektmunka során a tanulók maguk tervezik meg tevékenységeiket és azok céljait.

A projekt megvalósítása során megtanulják,

  • hogyan kell reális célokat kitűzni,
  • a rendelkezésre álló időt helyesen beosztani,
  • egy vagy több problémát munkamegosztással megoldani,
  • és a saját maguk által meghatározott tervet megvalósítani.

A projektmunka egy feladat megoldására irányuló gyakorlati tevékenység, ezért a végére általában elkészül egy produktum, amelyet a tanulók maguk hoznak létre.

A pedagógiai projekt összetevői:

  1. Projektkezdeményezés
  2. Célkitűzés
  3. Munkaterv összeállítása
  4. A megvalósítás – beszámoló, hol járnak

– beszélgetés

  1. Zárás: elkészül egy kézzelfogható termék
  2. Értékelés

 

Alkalmazási területek:

Tanórán kívüli foglalkozásokon:

  • Szakkör (Hulladék-suli)
  • Iskolanap (80 perc alatt a föld körül)
  • Nyári táborok (nyelvi és kézműves táborok)

Tanórai foglalkozásokon (tantervhez kapcsolódva)

  • Erdei iskola
  • Nyelvi órák
  • Témanap

 

 

 

2.1.5.        Tanulói jogviszony, belépés az iskolába

 

2.1.5.1.   Belépés az iskolába

 

Az emelt szintű angol, illetve német nyelvet oktató, valamint a német nemzetiségi nyelvet oktató osztályainkba felvételi nélkül, a szülő választása alapján kerülnek be a gyermekek.

A logopédiai osztályba szakirányú szakértői vizsgálat után a szakértői bizottság javaslata alapján kerülhetnek be a gyerekek.

Az iskola 2-8. évfolyamára a nem körzetes diák esetében az osztályban tanítók véleménye alapján a szülők igényeinek figyelembe vételével az igazgató dönt.

A tankötelezettség magántanulóként is teljesíthető iskolánkba. A sajátos nevelési igényű tanulók többségi osztályba való bekerülése a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján.

 

 

2.1.5.2.   Továbbhaladás az iskolában

 

  1. A második–nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.
  2. Ha a tanuló a második–nyolcadik évfolyamon, tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.
  3. Ha a tanuló a második–nyolcadik évfolyamon, a tanév végén négy vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a tanuló az évet ismételni köteles.
  4. A második–nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozóvizsgát kell tennie, ha:
  • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
  • egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
  • egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladó hiányzása esetén;
  • magántanuló volt
  1. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról az igazgató dönt a szülői kérés alapján.
  2. Az integrált tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei minden évfolyamon „A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei”-ben lefektetett követelményeknek megfelelően. Bizonyítványuk záradékkal egészül ki.

 

2.1.5.3.   A tanulói jogviszony megszűnése

 

  1. A tanuló sikeresen befejezte a 8. osztályt.
  2. A tanuló más iskolában folytatja tanulmányait. Befogadó nyilatkozat bemutatása alapján töröljük az intézmény létszámából.

 

2.2.   Az iskola értékelési és ellenőrzési rendszere

 

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

 

Az értékelés célja

  • Az önértékelés képességének kialakítása
  • Motiváló legyen
  • A teljesítményszint és tudásszint jelzése
  • Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét
  • Tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez.

Az értékelésünk legyen

  • Sokszínű, serkentő, ösztönző hatású
  • Folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő
  • Tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, és fejlődését követő segítő szándékú
  • Számonkérés jól mérhető, tantárgyanként egységes szempontok alapján történjen
  • Következetes, szakszerű és felelősségteljes
  • Céljai és követelményei mindenki számára legyenek előre ismertek.

Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére

  • Az ismeretek, készségek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére
  • A tanórán kívüli magatartásra
  • A szorgalomra – ezen belül a felkészülésre, feladatvállalásra, feladatvégzésre, a szükséges felszerelés meglétére, közösségért végzett munkára
  • Szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre
  • A korábbi teljesítményhez képest megmutatkozó fejlődésre.
  • Nemcsak egyéni, hanem csoportos is a közösségfejlesztés érdekében


A magatartás értékelésének általános szempontjai:

  • Fegyelmezettség: órán, órán kívül, másokra pozitív hatású-e,
  • Viselkedéskultúra: étkezési szabályok, üdvözlési formák, öltözködés
  • Társakhoz való viszony: van-e barátja, viszonyulások (nyitott, segítőkész, zárkózott, toleráns, passzív, durva, agresszív), konfliktuskezelés, beszédstílus, hangnem (megfelelő, közvetlen, csúnya beszéd)
  • Nevelőkhöz való viszony: őszinte, tisztelettudó, zárkózott, elhallgató, tiszteletlen, együttműködő
  • Tárgyakhoz való viszonya: felelőséggel bánik vele, vigyáz a tárgyakra vagy szétszórja, rongálja, más tárgyainak tisztelete
  • Tanuláshoz való viszonya: motivált, közömbös, passzív, figyelme koncentrált, figyelmetlen, szétszórt, kiegyensúlyozott, változó hangulatú, nyugtalan, elmélyült
  • Kooperatív munka: együttműködés, segítség adása, irányító szerep, elfogadó, passzív, öntörvényű, véleményalkotása, vitakészsége
  • Felelősségérzet
  • Az iskolai szokások ismerete

A magatartás értékelésének szempontjai

Az értékelésnél figyelembe kell venni a magatartásfüzet és ellenőrző bejegyzéseit.

A felsorolt szempontok nagy részének teljesülése esetén:

Példás:

  • Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi;
  • Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti;
  • A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat;
  • Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő és jóindulatú, őszinte;
  • Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben;
  • Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes;
  • Igazolatlan hiányzása nincs.

Jó:

  • Az a tanuló, akinek emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik kijavításukra;
  • Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi;
  • A házirendet igyekszik betartani;
  • Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek;
  • Igazolatlan hiányzása nincs.

 

Változó:

  • Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, a közösségre nincs befolyása;
  • Viselkedésével szemben kifogás merül fel;
  • Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen;
  • Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész;
  • Önértékelése, felelősségérzete és rendszeretete ingadozó;
  • Fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfőnöki megrovás;
  • 1-2 igazolatlan órája van.

Rossz:

  • Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek;
  • A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja;
  • A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik;
  • Fegyelmezési fokozata: igazgatói intés, rovó; …
  • Igazolatlan napjai vannak.

Egyéb szempontok:

Iskolánkban a felső tagozaton osztályonként magatartásfüzetet vezetünk, amely az ellenőrző hiányát, ill. a tanulókra történő egyéni bejegyzéseket tartalmazza. Az of., a szaktanár ill. a szülő kérésére egyéni magatartásfüzet is létesíthető.

A magatartásfüzet alapján a következő elmarasztalásokat adjuk:

  • 5 magatartásra vonatkozó bejegyzés alapján a szülőt írásban tájékoztatjuk a tanuló viselkedéséről
  • a következő 10 után az of. írásbeli figyelmeztetőt ad
  • a következő 10 után az of. intőt ír be
  • a következő 10 után az of. rovót ír be
  • a következő 10 után az igazgató intőt ír be
  • a következő 10 után az igazgató rovót ír be

Félévi értékeléskor a magatartásfüzetbeli bejegyzések lezárásra kerülnek.

A vétség súlyosságától függően az egyes fokozatok átléphetők, nem automatikusan követik egymást.

A magatartásfüzet alapján a következő dicséreteket adjuk:

  • 3 szaktanári dicséret után osztályfőnöki dicséret be
  • 4 osztályfőnöki dicséret után az 5. osztályfőnöki dicséret helyett igazgatói dicséret következik
  • Kerületi verseny 1–6. helyezéséért, budapesti versenyen való szereplésért igazgatói dicséret vagy tantárgyi jeles érdemjegy jár.

Ünnepélyeken, rendezvényeken való aktív részvételért szaktanári, ill. osztályfőnöki dicséretben jutalmazzuk tanulóinkat.

 

A szorgalom értékelésének általános szempontjai:

  • Tanulmányi munka: céltudatosság, törekvés, igényesség, figyelem
  • Munkavégzés: kitartás, megbízhatóság, rendszeresség, önállóság
  • Önálló munka fejlődése: feladatvégzés, önellenőrzés igénye, hibák önálló javítása, munkatempó, felelősi munkák, plusz feladatok vállalása,
  • Órai aktivitás: jelentkezés, tartós figyelem, közömbös, nem figyel
  • Kötelességtudat: precízség, ösztönözni kell, felszerelés, házi feladatok megoldása,
  • Kudarc tűrése: jobb teljesítményre sarkallja, elviseli, bezárkózik, agresszívvá teszi, feladja, sírással válaszol stb.
  • Rendszeretet: a környezet és saját felszerelés rendben tartása, tisztaság igénye
  • Tisztségek ellátása
  • Szorgalmi feladatok

A szorgalom értékelésének szempontjai

Az értékelésnél figyelembe kell venni a magatartásfüzet és ellenőrző bejegyzéseit.

A felsorolt szempontok nagy részének teljesülése esetén:

Példás:

  • Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik;
  • Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre;
  • Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el.
  • Kötelességtudata magas fokú,
  • Érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülire is kiterjed.
  • Felszerelése rendes, tiszta, hiánytalan.
  • Házi feladatát mindig elkészíti

Jó:

  • A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik;
  • Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát;
  • Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű;
  • Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.
  • Felszerelése általában rendes, tiszta, hiánytalan.
  • Házi feladatát csak néha nem elkészíti

 

Változó:

  • Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást;
  • Önállóan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát;
  • Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt;
  • Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel.
  • Felszerelése gyakran hiányos, rendetlen.
  • Házi feladatát pontatlanul illetve hiányosan készíti el

Hanyag:

  • A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el;
  • Képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset vagy semmit sem tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan;
  • Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz;
  • Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.
  • Legalább 1 elégtelen osztályzata van a bizonyítványában.
  • Felszerelése gyakran hiányos, rendetlen, gyakran nem hozza el.
  • Házi feladatát rendszeresen nem készíti el.

 

A külalak értékelésének szempontjai

A felsős tanulók munkáinak (témazáró dolgozatok, iskolai dolgozatok, füzetek, ellenőrző könyvek, üzenő füzetek vezetése, tanszerek rendben tartása) esztétikai benyomását a 2005‑2006 tanévtől „Külalak” tantárgy alatt valamennyi tantárgyból osztályzattal értékeljük. A jegyek átlagából kialakult értékelő osztályzat a naplóba számjeggyel (2–5), a törzskönyvbe, a bizonyítványba és az ellenőrző könyvbe szöveges értékeléssel bejegyzésre kerül.

  • 5 (példás) írásbeli munkáinak külalakja példamutató, egyenletes, olvasható írása van, füzetei tiszták, áttekinthetők, felszerelése tiszta, rendezett
  • 4 (rendes) írásbeli munkái olvashatóak, füzetei, dolgozatai rendezettek, kisebb hiányosságok előfordulnak, tanszerei többnyire gondozottak
  • 3 (rendetlen) írásbeli munkái, dolgozatai rendetlenek, írása nem áttekinthető, de még olvasható, füzeteit nem vezeti folyamatos rendszerességgel, külalakja kívánnivalót hagy maga után, tanszerei nincsenek mindig rendben
  • 2 (hanyag) írása olvashatatlan, füzetvezetése hanyag, áttekinthetetlen, munkái, tanszerei gondozatlanok, piszkosak.

 

 

2.2.1.        Alsó tagozat

Ellenőrzés, értékelés

A tanulmányi munka ellenőrzése

A folyamatos ellenőrzés célja, hogy egyrészt visszajelzést adjon a pedagógus munkájának eredményességéről, másrészt, hogy rendszeres munkára szoktassa a tanulókat feltárva a teljesítmény és követelmény viszonyának arányát.

Az ellenőrzés és értékelés akkor érheti el célját, ha sokoldalú (ismeretekre, azok alkalmazására, tevékenységekre irányul), ha objektív (fejlesztési követelményekhez igazodik), ha változatos (szóbeli, írásbeli, szöveges, osztályzattal történő), ha rendszeres.

Formái:

  • a tanulói tevékenységek megfigyelése
  • folyamatos szóbeli, írásbeli számonkérés,
  • fogalmak, ismeretek, tények tartalmának számonkérése szóban és írásban
  • témakörök végén ellenőrző dolgozatok
  • kiselőadások, kísérletek kivitelezése
  • rajzok, ábrák, grafikonok értelmezése
  • önálló megfigyelések, adatgyűjtések megbeszélése
  • vetélkedők, versenyek
  • tanórán kívüli foglalkozások (projektnap, témahét, három hetet meghaladó projekt) során végzett munka értékelése a sikeres lezárást követően szóban történik
  • moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése is beszámít az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe

Az alsóbb évfolyamokon a közvetlen ellenőrzés a legmegfelelőbb. A felsőbb évfolyamokon a kollektív, majd fokozatosan az önellenőrzés kialakítása a cél.

Az ellenőrzés közvetlen visszajelzés: korlátozónak, de ösztönzőnek is kell lennie, és folyamatos visszacsatolással kell, hogy irányítsa a pedagógus és tanuló munkáját, ösztönözze a sikeres, színvonalas teljesítmény elérésére.

Ellenőrzés:

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

Az első-negyedik évfolyamon magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret és német/angol nyelv tantárgyakból az a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó szóbeli és írásbeli szintfelmérés keretében tesznek tanúbizonyságot.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli, számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:

  • Az ének-zene, a rajz, technika és testnevelés tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva írásbeli minősítést kapnak a tanulók.
  • A többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

  • Az első évfolyamon és a második évfolyamon félévkor minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.
  • A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.
  • Az első és a második évfolyam félév zárásakor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
  • KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
  • JÓL TELJESÍTETT
  • MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
  • FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban minden tantárgyat osztályzattal minősítünk:

  • második-negyedik évfolyamon: kivételt képez az ének-zene, rajz, technika, testnevelés tantárgy, melyből szöveges minősítést kapnak a tanulók: kiválóan/jól/ megfelelően teljesített, ill. felzárkóztatásra szorul a német nemzetiségi osztályokban, az alsó tagozatban Hon- és népismeret tantárgyak oktatásán való részvételt kell a bizonyítványban jelezni: részt vett

Az első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon, félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük.

A második évfolyam végén és a 3-8. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév/év során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája és a tanórán kívüli foglalkozásokon nyújtott teljesítmények alapján kell meghatározni.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:

  • jeles (5),
  • jó (4),
  • közepes (3),
  • elégséges (2),
  • elégtelen (1).

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetleges elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítmények egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény Érdemjegy
0-44 % Elégtelen (1)
45-59 % Elégséges (2)
60-79 % Közepes (3)
80-89 % Jó (4)
90-100 % Jeles (5)

 

Mérések

Az ellenőrzés gyakran mérésekkel történik. A tanulói teljesítmények mérése a tanulás-tanítás minden részfolyamatában jelen van.

A tanév elején valamint egy-egy témakör elkezdésekor diagnosztizáló méréssel győződjünk meg arról, hogy rendelkezik-e a gyerek a továbbtanuláshoz szükséges ismeretekkel.

A folyamatos mérésekkel tudjuk nyomon követni a tanulók fejlődését, illetve tudjuk regisztrálni azokat a területeket és tanulókat ahol korrigálásra van szükség, így tudjuk személyre szólóan végezni a képességfejlesztést.

Az általános iskolai követelmények elsajátításáról a nyolcadik osztály végén átfogó felméréssel győződhetünk meg az anyanyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, ember és természet műveltségi területeken.

Szóbeli és írásbeli számonkérésnél is fontos szempont, hogy többféle feladat megoldásából tevődik össze az ellenőrzés.

Értékelés

A mérésekkel ellenőrizzük a pedagógus és tanuló munkáját, ezt követi az értékelés. A tanuló teljesítményének elbírálásával kapcsolatban különbséget kell tenni az értékelés és osztályzatos minősítés között.

Értékelésnél: jelezzük a sikeres munkát, a fejlődést, biztassuk, dicsérjük a tanulót, értékeljük a tanuló igyekezetét, önállóságát, jó ötletét, ügyességét, de mutassunk rá a hiányosságokra is.

Az osztályzatokkal történő minősítésnél a tantervi követelményt tekintjük irányadónak.

Az értékelésnél, osztályozásnál figyelembe vett legfontosabb szempontok:

  • birtokában van-e a tanuló a megismert fogalmaknak, műveleteknek
  • tudja-e tudatosan alkalmazni az ismereteket
  • felismeri-e az összefüggéseket, képes-e ezeket a tanult módon kifejezni
  • mennyire igényes az adott munkával kapcsolatban
  • használja-e életkorának megfelelően a tantárgy szaknyelvét
  • mennyire képes életkori sajátosságok figyelembe vételével a jelenségek közötti hasonlóságok és különbségek felismerésére
  • milyen szinten képes gondolatait világosan, szabatosan, logikusan kifejezni, megfogalmazni
  • mennyire képes önállóan ismereteket szerezni.

Különösen a nemzetiségi nyelv tanítása során törekedni kell, hogy az értékelés a nyelvi készségek mindegyik alapterületére kiterjedjen.

Szóbeli értékelésnél a szituációból való kiindulás a beszédre ösztönzés egyik legalkalmasabb módja. Ehhez elsősorban az adott szövegek és képek alapján történő beszélgetés, a kérdés-felelet beszédmódot, valamint a beszámolót használjuk fel.

A szóbeliségben, kezdetben a reprodukálás az értékelés alapja, később produktív, önálló mondatalkotás az általános követelmény.

Értékeléskor igyekezzünk a jót kiemelni, sokat dicsérni, hogy fokozatosan növekedjen a tanulók önbizalma, bátorsága, merjenek idegen nyelven megszólalni.

Osztályzattal történő minősítés foglalja magában mind a szóbeli, mind az írásbeli számonkérés fő területeit, a beszédértést, a beszédet és a fordítást, az írásbeli feladatokat és az írásbeli fordításokat az életkornak megfelelően.

A készségtárgyak esetében, ahol a teljesítmény szoros összefüggésben áll a tehetséggel, az osztályozás során a munkavégzést, az erőfeszítést, az elméleti tudást, az önmagához viszonyított fejlődést értékeljük

 

A tanulók magatartását és szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén illetve a második évfolyam első félévének végén az osztályfőnök szöveges értékeléssel minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második évfolyam második félévétől – nyolcadik évfolyamig a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félév végi osztályzatot az értesítőbe, az év égi osztályzatot a bizonyítványba és a törzslapra is be kell jegyezni.

 

 

2.2.2.         Felső tagozat

 

Értékelés az 5-8. évfolyamokon

 

Az értékelés módja, formája Az értékelés rögzítése Ki értékel?
Év közben –      érdemjegy (5,4,3,2,1) legalább 1-2 db jegy tantárgyanként havonta*

–      dicséret, elmarasztalás,

–      piros pontok, + – jelek,

–      havonkénti magatartás és szorgalom értékelése

–      osztálynapló

–      ellen őrzőkönyv

 

 

–      ellenőrző könyv,

 

–      munkafüzetek,

–      magatartási füzet, osztálynapló, ellenőrző könyv

–      a szaktanárok

 

 

 

 

 

 

–      az oszt. főnök, a napközis nevelő és a szaktanárok véleménye alapján.

Félévkor –      érdemjegy (5,4,3,2,1) szaktárgyi dicséret,

–      a magatartás, szorgalom számjegyekkel.

–      ellenőrző könyv,

 

–      osztálynapló,

 

–      külön értékelő lap

–      a szaktanárok, a diákok és az osztályban tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve az oszt. főnök javaslata alapján az osztályozó konferencia.
Év végén –      osztályzat: kitűnő (jeles + szaktárgyi dicséret az ált. isk. bizonyítványnál) jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen.

–      magatartás, szorgalom betűvel**

–      szaktárgyi dicséret,

–      nevelőtestületi dicséret 2. évf-on idegen nyelvből (kiv. nemzetiségi)

–      Bizonyítvány

 

 

 

 

 

–      – Bizonyítvány

 

–      Bizonyítvány Bizonyítvány Külön értékelő lap

–      a szaktanárok,

–      osztályfőnök,

 

 

 

 

–      mint félévkor,

–      az osztályozó konferencia

 

A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése az „Irányelvekben” lefektetett követelmények szerint.

 

 

Jelmagyarázat

*          a minimális osztályzatok megállapítása tantárgyanként a heti óraszám függvényében:

  1. alacsony heti óraszámú (1-2) tantárgyak esetén havi 1 db jegy.
  2. Magasabb heti óraszámú (3-4-5…) tantárgyak esetén havi 2 db jegy a minimum. A havi 2 jegyből javasolt, hogy az egyik szóbeli felelet eredménye legyen a gyerek szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében.

**        A minősítés fokozatai:           – példás

– jó

– váltózó

– rossz ill. hanyag.

 

 

2.3.   A tanulók értékelése, feladatának és beszámoltatásának meghatározása.

 

A témazáró nagydolgozatokat (idejét, témáját) előre be kell jelenteni és egy nap max. 2 nagydolgozatot lehet írattatni egy csoportban.

A tanárnak kötelessége 1 héttel korábban írásban rögzítenie a nagydolgozat idejét a naplóban.

 

Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai:

  • A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás
  • A házi feladat adásánál élünk a differenciálás lehetőségével
  • A házi feladat elkészítését egy átlagos képességű tanuló esetén tantárgyanként átlag 15-20 percben határozzuk meg. Törekszünk az írásbeli és szóbeli feladatok kiegyensúlyozott arányára, valamint a tananyaghoz tartozó ismeretek megszilárdítására.
  • A hosszú szünetekre kötelező házi feladatot nem adunk.

 

Az iskolai írásbeli beszámoltatások:

Írásbeli formák:        nagydolgozat (egy-egy nagyobb témaegységet összegez)

röpdolgozat (1-2 óra anyagából bizonyos készség ellenőrzésére)

projectkészítés (egyéni vagy kiscsoportos)

 

Munkaközösségenként törekszünk a nagydolgozatok tantárgyi követelményeinek megfelelő egységes, írásbeli számonkérésre. (pl.: központi ellenőrző feladatlapok alkalmazásával) és arra, hogy a tanulók ismerjék az értékelés szempontjait.

A jeggyel értékelt írásbeli munkák érdemjegye bekerül a naplóba. A témazárók idejét a tanmenetben jelöljük.

A témazárók jegyét eltérő színnel jelöljük. Az összefoglaló témazárókat minden tanulónak meg kell írnia, és ez nagyobb súllyal szerepel az összesítő értékelésben.

Havonta legalább 1 írásbeli munkáját értékeljük a tanulónak.

 


Speciális nevelési feladatok

  1. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei
  • figyelembe vesszük a tanulók lehetőségeit, korlátait, speciális igényeit a tanulás-tanítás megszervezése során
  • a feladatok megoldásához több időt biztosítunk
  • szükség esetén sajátos (a fogyatékosságnak megfelelő) tartalmat, követelményeket alakítunk ki
  • fejlődésüket, értékelésüket önmagukhoz mérjük
  • az SNI-s tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveit és vizsgaszabályzatát figyelembe vesszük és beépítjük az aktuális tanmenetbe

SNI-s tanulók értékelése

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében az értékelés alapja olyan követelmény rendszer, mely egyrészt összhangban áll az általános iskolai követelményekkel, de figyelembe veszi a tanuló szakértői bizottság által diagnosztizált sérülését, és az ennek megfelelően a szakmai team (gyógypedagógus, többségi pedagógus, pszichológus, stb. továbbiakban: szakmai team) által kidolgozott és elfogadott egyéni fejlesztési tervet, és annak célkitűzéseit. Az sajátos nevelési igényű tanulók egyénileg kialakított követelményrendszerének hasonlóan, vagy azonos módon kell teljesíthetőnek lenni számára, ugyanakkora kihívást kell jelenteni, mint ép társainak az általános követelményrendszer.

A teljesítmény mérés tartalmának összhangban kell lennie a sajátos nevelési igényű tanuló számára egyénileg kialakított követelményrendszerrel (pl. differenciált felmérő lapokkal), módját tekintve pedig figyelembe kell venni a szakértői ajánlást (szóbeli, írásbeli számonkérés előnyben részesítése, vagy felmentése)

Év közbeni teljesítmények mérésének kiemelt figyelmet kell biztosítani. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében az eredményeket negyedévente a szakmai teamnek a szülők bevonásával értékelnie kell, szükség esetén be kell avatkoznia. Ez a beavatkozás lehet:

  • Újabb diagnosztikai vizsgálat elvégzése
  • Tanulás, tanítási folyamat változtatása (képességfejlesztés, differenciálás, lassabb tanulási ütem)
  • Az egyéni fejlesztési terv felülvizsgálata, szükség esetén módosítása
  • Tantárgyi felmentésre irányuló szakértői vizsgálatra kezdeményezése. Mely szakértői javaslat alapján az iskola igazgatója hagyja jóvá a tantárgyi felmentést.

 

Értékelés esetén az alábbi érdemjegyek adhatók:

5 (jeles),

4 (jó),

3 (közepes),

2 (elégséges)

a tanuló képességének, teljesítményének, egyéni célkitűzéseknek arányában. Sajátos nevelési igényű tanulónak 1 (elégtelen) érdemjegyet félévkor, illetve év végén abban az esetben lehet adni, ha ebben a szakmai team megegyezik.

 

  1. A nemzeti- és etnikai kisebbségi tanulók nevelésének-oktatásának elvei
  • figyelembe vesszük a tanulók lehetőségeit, speciális igényeit a tanulás-tanítás megszervezése során
  • készségeiket és képességeiket az általános követelmények szerint fejlesztjük

 

2.4.   Német Kisebbségi nyelvoktató program

Iskolánk a német nemzetiségi hagyományos nyelvoktató programmal működik, a tanítás nyelve a magyar nyelv, a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól kell oktatni. Sajátossága, hogy intézményi feltételek között biztosítja a kisebbségi nyelv tanulását, kisebbségi történelem, kultúra megismerését, hagyományőrzést, hagyományteremtést. Feladata, hogy segítse a tanulókat abban, hogy megtalálják, megőrizzék identitásukat, elfogadhassák és másoknak is megmutathassák annak értékeit.

A nyelv tanításával és a kisebbségi népismeret témaköreinek feldolgozásával a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához kell eljutni.

A kisebbségi nyelvet tantárgyi keretben élő idegen nyelvként kell oktatni az 1. évfolyamtól.

A nemzetiségi népismeret önálló tantárgyként történő tanítása mellett tanórán kívüli tevékenységek formájában is megjelenik programunkban. (mint pl. a szakkörök, a táborok, a kirándulások, a népdal- és tánckörök, a játszóházak, a színjátszó körök). Pedagógiailag kiemelt értékűnek tartjuk a tárgyi és szellemi gyűjtőmunka, az alkotó tevékenység, az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka.

 

A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban való részvételt a szülők az alábbi nyilatkozat kitöltésével igényelhetik. A nyilatkozat a tanulói jogviszony megszűnéséig vagy a kérelem visszavonásáig érvényes.

 

 

 

  1. Nyilatkozat a nemzetiségi óvodai nevelésben/nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban való részvételről[1]

Alulírott …………..…………………………………………………….[2] az alábbiakban meghatározottaknak megfelelően nyilatkozom, hogy a benyújtást követő naptári évben kezdődő nevelési évben, tanévben kérem az alább megjelölt tanuló számára a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás biztosítását.

A gyermek/tanuló neve: ………………………………………………………………………..

A gyermek/tanuló anyja neve: ………………………………………………………………..

A gyermek/tanuló születésének helye, ideje: ……………………………………………

A gyermek/tanuló lakóhelye:[3] ………………………………………………………………..

A gyermek/tanuló tartózkodási helye:[4] ……………………………………………………

A gyermek/tanuló azonosítója[5]: ……………………………………………………………..

Az igényelt nemzetiségi pedagógiai feladat:   általános iskolai nevelés-oktatás

Az érintett nemzetiségi nyelv megnevezése:   német

A választott nevelési- vagy nevelési-oktatási forma:   nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás

 

Tudomásul veszem, hogy a nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás jogszerű igénybevétele a kérelemben megjelölt pedagógiai feladat befejezéséig vagy a nemzetiségi pedagógiai feladatok megszüntetésére irányuló írásbeli kérelem benyújtásáig tart, azzal, hogy a megszüntetési kérelmet legkésőbb a nevelési év/tanév május utolsó napjáig be kell nyújtani és a kérelem csak a benyújtást követő tanév kezdetétől érvényesíthető.

Budapest, 20.….(év). …………………… (hó) …… (nap)

………………………………………

a szülő vagy gondviselő aláírása

 

 


  1. Nyilatkozat a nemzetiségi hovatartozásról

(A válaszadás nem kötelező, ennek hiányában azonban a felvétel során nem érvényesíthető a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 51. § (6) bekezdésben meghatározott előnyben részesítés.) [6]

 

Az alábbi nemzetiséghez tartozónak vallom magam / a gyermek, tanuló az alábbi nemzetiséghez tartozik:   német

Budapest, 20.….(év). …………………… (hó) …… (nap)

………………………………………

a szülő vagy gondviselő aláírása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

III. Záradék

 

A gyermek, tanuló számára a nyilatkozatban megjelölt igényeknek megfelelő nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás az alábbi intézményben biztosított:

Az intézmény hivatalos neve:   Móra Ferenc Általános Iskola

OM azonosítója:   035058

Székhelyének címe:   1144 Budapest, Újváros park 2.

Budapest, 20.….(év). …………………… (hó) …… (nap)

PH

………………………………………

intézményvezető aláírása

 

 

 


                                      3.                 Mellékletek

Alsó tagozat


                                      3.                 Mellékletek

Felső tagozat

[1] A nyilatkozatot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 83. § (7) bekezdésben meghatározott felmérés során, legkésőbb azonban a köznevelési intézménybe történő beiratkozáskor kell kitölteni.

[2] A kérelmező neve, nyomtatott betűvel. A kérelmező lehet: szülő, gondviselő, és a tanuló, ha betöltötte a 14. életévét és nem cselekvőképtelen.

[3] Hatósági okirattal igazolható lakóhelyet kell megadni.

[4] Hatósági okirattal igazolt tartózkodási hely címe.

[5] Nemzetiségi óvodai nevelés kezdeményezése esetén nem kell kitölteni. Amennyiben a tanuló, az óvodás gyermek még nem rendelkezik azonosítóval, annak kiadását követően az intézmény képviselője utólag köteles rögzíteni a tizenegy jegyű azonosító számot.

[6] A megfelelőt alá kell húzni! A nemzetiségi hovatartozás vállalása nem kötelező, ennek hiányában azonban a felvétel során nem érvényesíthető a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 51. § (6) bekezdésben meghatározott előnyben részesítés. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 28. §-a szerint: „A nemzetiségi nevelési, oktatási intézményt az érintett nemzetiséghez nem tartozók csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény – az adott nemzetiség igényeinek kielégítése után – betöltetlen férőhellyel rendelkezik..”